MEGFEJTÉS: A fekete Tadzs Mahal
(Rovat: Távoli világok kutatói, A hét képe - 2008.04.19 07:30.)

Mi a rózsaszín, mi a kék, és mi a sötét a legutóbbi rejtvényképünkön? A válasz alapján remélhetőleg minden világos lesz! Azt is megtudjuk, hogy ki nyerte az ajándékkönyvet.

Az alábbi, a több felvételből összerakott kép, amelyre kérdéseink vonatkoztak, az 1E 0657-56 jelű galaxishalmazt ábrázolja. Ez két nagy halmaz ütközése és összeolvadása során jött létre.

(Röntgenkép: NASA / CXC / CfA / M. Markevitch et al.; Optikai kép: NASA / STScI; Magellan / U. Arizona / D. Clowe et al.; Gravitációs lencsézés: NASA / STScI; ESO WFI; Magellan / U.Arizona / D. Clowe et al.)

A rózsaszínnel jelölt forró galaxisközi gázt röntgensugárzása alapján a Chandra-röntgenteleszkóppal észlelték. Lényegében ez a gáz adja a „normális” galaxisközi anyag túlnyomó részét. A két folt korábban a most ütköző egy-egy különálló galaxishalmazhoz tartozott. A jobb oldalon látható csomó már áthaladt a nagyobb halmazon. A látható fényben készült kép (fehér és narancs színekkel, a Hubble-űrtávcső és földi teleszkópok felvételeiből) a halmaz galaxisainak elhelyezkedését mutatja. A kék színű foltok egy számítás eredményei: itt koncentrálódik a tömeg legnagyobb része. Nem a világító, hanem a sötét – elektromágneses sugárzást egyáltalán nem kibocsátó vagy elnyelő – anyagé. Honnan tudják mégis, hogy ott van? A háttérben, még messzebb látszó galaxisok képére gyakorolt gravitációs lencsehatása alapján.

A helyzet érdekessége, hogy a látható (rózsaszínű) és a sötét (kék) anyag jól kivehetően elkülönül egymástól. Erre az a magyarázat, hogy a különálló galaxishalmazok ütközése során a galaxisközi gáz egyfajta közegellenállás következtében lelassult, míg a sötét anyag – amely csak gravitációs kölcsönhatásban vesz részt – nem. Ha a halmaz tömegét kizárólag a gáz adná, ezt a jelenséget nem figyelhetnénk meg.

A Chandra 1999 júliusában indult a Columbia űrrepülőgéppel (STS-93). Immár jól ismert elnevezését az indiai származású Nobel-díjas amerikai asztrofizikus, Subrahmanyan Chandrasekhar tiszteletére kapta, még röviddel a pályára állítása előtt. A műhold építése során „munkaneve” AXAF (Advanced X-ray Astrophysics Facility, kb. feljett röntgen-asztrofizikai berendezés) volt.

Köszönjük a beküldött megfejtéseket, amelyek közt 17:4 arányban többségbe kerültek a hibátlanok. A helyes megfejtést – tehát a műhold jelenlegi és korábbi nevét, valamint a röntgentartomány megnevezését – beküldők közül kisorsolt szerencsés játékosunk, Vincze Miklós a Typotex Kiadó jóvoltából Timothy Ferris A világmindenség. Mai kozmológiai elméletek című kötetének egy példányát kapja jutalmul. Nyereményéhez gratulálunk!