MEGFEJTÉS: A Nap kisgyermekei
(Rovat: Távoli világok kutatói, A hét képe - 2008.08.02 07:39.)

Galileo, NEAR-Shoemaker, Deep Space-1, Stardust, Hayabusa – ezek az űrszondák mind jártak már kisbolygók közelében. Cikkünk végén a Typotex Kiadó könyvének nyertesét is megnevezzük.

Legutóbbi rejtvénykérdésünk így szólt: az űrkutatás eddigi történetéből nevezzenek meg legalább három űrszondát, valamint az általuk meglátogatott kisbolygókat is. Olyan űrprogramok nevét kértük, amelyek már végrehajtották a célpontul kijelölt kisbolygó megközelítését, s nem olyanokét, amelyek épp most készülnek erre, vagy még csak a tervekben szerepelnek. Nos, az alábbiakban a lehetséges megfejtések közül hét űreszközről is megemlékezünk.

Az 1989-ben indult amerikai Galileo űrszonda elsődleges célpontja a Jupiter és holdrendszere volt. Az oda vezető, a Vénusz és a Föld melletti hintamanőverekkel tarkított úton alkalom nyílt két kisbolygó meglátogatására is. Elsőként 1991-ben a 951 Gaspra mellett haladt el a Galileo. Az 1600 km távolságból végzett megfigyelések alapján a 19 × 12 × 11 kilométeres, szabálytalan alakú égitest felszínéről meglepő módon hiányoztak a nagyméretű kráterek. 1993-ban a 243 Ida kisbolygó mellett 2400 km-re elrepülve a Galileo elsőként fedezett fel egy kis holdacskát, amely egy kisbolygó körül kering. Az Ida középpontjától 100 km-re keringő Dactyl mindössze másfél kilométeres átmérőjű.

Az Ida és kísérője, a Dactyl (a pici pont a kép jobb oldalán) a Galileo űrszonda felvételén. (Kép: NASA / JPL)

Az ugyancsak amerikai NEAR (Near Earth Asteroid Rendezvous), amely később a Shoemaker nevet is megkapta, 1996-ban indult. Fő célja az volt, hogy ember alkotta eszközként először szálljon le egy földközeli kisbolygó felszínére. Előtte 1997-ben elrepült a 253 Mathilde kisbolygó mellett, majd 2000-ben állt pályára a célpontként kiszemelt 433 Eros körül. A NEAR-Shoemaker által küldött képek voltak addig a legrészletesebbek egy kisbolygóról, s sikerült meghatározni az égitest pontos méretét, tömegét, tömegeloszlását, gravitációs és mágneses terét. A leszállásra 2001 februárjában került sor. A szonda ezután még két hétig küldött képeket és adatokat a Földre.

Az Eros kisbolygó felszíni részletei, néhány száz méteres, illetve néhány kilométeres távolságokból. (Képek: NASA / JHU APL)

A NASA Deep Space-1 szondája a 9969 Braille kisbolygó mellett repült el 1999-ben, méghozzá csupán 26 km-es távolságban. Később, 2001-ben ez az elsősorban új berendezéstípusok (ionhajtómű, autonóm navigációs rendszer, stb.) kipróbálására szánt szonda a Borrelly-üstököst is megközelítette.

A Szaturnusz felé tartó Cassini 2000-ben „botlott bele” a 2685 Masursky kisbolygóba. Szokás néha ezt is az űrszondás kisbolygó-megközelítések sorában említeni, bár a távolság másfél millió kilométer volt. Ezért maguk a képek nem is túlságosan látványosak. (Mindenesetre ezt a megfejtést is elfogadtuk volna, ha valaki beküldte volna.)

Érkezett viszont olyan válasz, amely – helyesen – megemlítette a Plútó felé tartó New Horizons szondát, amely 2006 júniusában bő százezer km-re haladt el a 2002 JF56 jelű kisbolygó „közelében”.

A következő amerikai szonda a Stardust, amely ugyancsak mintegy „mellékesen” ejtette útba az 5535 Annefrank kisbolygót, 2002-ben. Műszeres főpróbája során 3300 km-ről sikerült megállapítania, hogy a kráterekkel szabdalt, kb. 8 km-es átmérőjű égitest szabálytalan alakú. Érdekesség, hogy a kisbolygó az előzetesen vártnál mintegy kétszer nagyobbnak bizonyult, felszínének fényvisszaverő képessége ezzel összefüggésben viszont sokkal gyengébb volt.

A 2003-ban felbocsátott japán Hayabusa (MUSES-C) szondának a 25143 Itokawa kisbolygó közelében átélt kalandjait, az ott végzett megfigyeléseket az Űrvilág cikkeiben is rendszeresen követtük. (A témával külön rovat foglalkozott, amelynek cikkei most is újraolvashatók.) A szonda rengeteg érdekes információt gyűjtött e „kozmikus törmelékhalomról”. Az égitest felszínén (talán) begyűjtött anyagminta Földre hozatalát még nem adták fel, dacára az űrszondát sújtó különféle műszaki hibáknak. A jeles esemény 2010-re várható. A Hayabusa idén május végén a Földtől 2,5 csillagászati egység távolságra, a Nap átellenes oldalán tartózkodott.

Az földközeli Itokawa kisbolygó a Hayabusa felvételén. (Kép: JAXA)

A nyaralási szezon ellenére rejtvényünkre összesen 19 megfejtés érkezett, s közülük csak 2 volt hiányos. A hibátlan választ beküldők közül kisorsolt szerencsés játékosunk, Jávori István a Typotex Kiadó jóvoltából A Nap gyermekei című kötet egy példányát kapja jutalmul. Nyereményéhez gratulálunk!