REJTVÉNY: Fellövés és ionhajtómű
(Rovat: Távoli világok kutatói, A hét képe - 2008.09.03 08:30.)

Az Ekren Kiadónál megjelent Űrkorszak című könyv ajándék példányaiért folyó rejtvénysorozat második fordulójában szó esik arról is, hogy miért nem szeretjük, ha a műholdakat „fellövik”...

Az Űrvilágban ritkán – sőt legjobb szándékaink szerint sohasem – találkozhatnak olvasóink az űreszközökkel kapcsolatban a fellövés vagy kilövés kifejezésekkel. Horváth András és Szabó Attila nemrég megjelent Űrkorszak című könyvében így olvashatunk a témáról: „Az űrkutatás és űrhajózás fejlődése elválaszthatatlan a rakéták fejlődésétől. Hiába ismerte meg az ember már a 19. század második felében a nagy hatású robbanószereket (nitroglicerin), a gigantikus ágyúból kilövendő >>űreszköz<< csak a fantázia terméke maradhat: az indítási gyorsulás óriási terhelését ugyanis egyrészt sem az emberi szervezet, sem az érzékeny berendezések nem viselnék el, másrészt viszont a lövedék is fokozatosan elveszítené sebességét, és visszahullana a Földre.”

Utazás a Holdba – illusztráció Verne híres regényéhez.

E világos fizikai magyarázat ellenére a magyar sajtó munkásai, sőt néha egyes szakemberek is – különösen élő beszédben – előszeretettel „lődözik” a műholdakat. Naivitás volna persze azt hinni, hogy ez a pongyola szóhasználat még kigyomlálható a nyelvünkből. De a magunk részéről azért törekszünk arra, hogy elkerüljük, csatlakozva a hitelesség igényével íródó hazai szakkönyvek és cikkek gyakorlatához. Aki meggondolta magát, és többé nem szeretné „fellövésnek” vagy „kilövésnek” kitenni az űrhajókat és mesterséges holdakat, az válogathat néhány rokon értelmű kifejezés közül: felbocsátás, indítás, pályára állítás, start.

Tovább idézünk az Űrkorszak című könyvből: „Ciolkovszkij [...] bebizonyította, hogy az űrhajózásra, az emberek világűrbe juttatására egyedül a rakétaelven működő eszköz alkalmas. 1903-ban vetette fel a folyékony hajtóanyagú rakéták alkalmazásának gondolatát, majd felismerte a többlépcsős rakéták (az ő szóhasználatával rakétavonatok) felhasználásának előnyeit.”

„A [Föld légkörén kívül is használható] tolóerő több módon is elérhető: napjainkban még leginkább a >>hagyományos<< kémiai hajtóanyagú rakéták alkalmazásával, de már több kísérlet [...] során használtak ionhajtóművet.”

Mostani feladványunkban azt kérjük vállalkozó kedvű olvasóinktól, hogy nevezzenek meg legalább három űreszközt, amely ionhajtóművel működik, illetve korábban működött. A megfejtéseket a cikk alján látható űrlap kitöltésével kérjük beküldeni. A válaszok beérkezésének határideje 2008. szeptember 12. (péntek) éjfél. A helyes megfejtők között az Ekren Kiadó által felajánlott könyv (Horváth András – Szabó Attila: Űrkorszak) egy példányát sorsoljuk ki.