MEGFEJTÉS: Nobel-díjasok
(Rovat: Távoli világok kutatói - 2009.12.29 09:00.)

Az első, kifejezetten röntgencsillagászati célú mesterséges hold az 1970-ben indított Uhuru volt.

Az Uhuru név jelentése szuahéli nyelven szabadság. Ezzel igazából meg is adtuk a választ a rejtvénykérdésünkre, ami arra vonatkozott, hogy a 2002-ben fizikai Nobel-díjjal kitüntetett Riccardo Giacconi melyik, az ő vezetésével elkészült műholdra támaszkodott egy 1970-es fotón. Mielőtt felfednénk, hogy melyik olvasónk nyerte a Természet Világa szívességéből a folyóirat Feltárul a Világegyetem című csillagászati különszámát, röviden szólunk e történelmi jelentőségű kis űreszközről.

Először is a név eredete. A műholdat az olasz San Marco indítóállásból – egy korábbi tengeri olajfúró platformról –, kenyai területről, Mombasa közeléből bocsátották fel, 1970. december 12-én. (Az Egyenlítő közeléből kedvezőbb a start, hiszen a Föld kerületi sebessége itt a legnagyobb, tehát itt segíti a leginkább a hordozórakétát a megfelelő sebesség eléréséhez.) A szuahéli nyelvű elnevezést a kenyaiak tiszteletére választották – történetesen aznap volt az ország függetlenné válásának hetedik évfordulója. Az űreszköznek eredetileg sokkal „unalmasabb” nevei voltak: X-ray Explorer Satellite, SAS-A (Small Astronomy Satellite-A, mint egy három tagot számláló csillagászati műholdsorozat első darabja), illetve Explorer-42. Érdekesség, hogy ekkor indítottak először amerikai műholdat külföldi területről.

(Fantáziakép: NASA)

Az Uhuru, egyben tehát a NASA Explorer sorozatának 42. darabja, 1973 márciusáig működött. Elliptikus pályájának magassága 520-560 km közt változott. A 2-20 keV energiatartományban térképezte fel az égbolt röntgenforrásait. Ez volt az első egységes, szisztematikus röntgenfelmérés. A mai legújabb röntgencsillagászati holdakéhoz képest igazán kicsi volt az érzékenysége, vagyis valóban csak a legfényesebb forrásokat észlelhette. Mégis meghatározó jelentőségű volt a küldetés a röntgencsillagászat későbbi látványos fejlődése szempontjából. Katalógusában 339 objektum szerepel. Ezek elsősorban galaktikus röntgensugárzó szoros kettőscsillagok, szupernóva-maradványok, valamint a Tejútrendszeren túl található Seyfert-galaxisok és galaxishalmazok. Az Uhuru segítségével fedezték fel a galaxishalmazokból érkező diffúz röntgensugárzást.

S ha már a röntgencsillagászatot említettük, nem mulaszthatjuk el felhívni figyelmüket a Természet Világa csillagászati különszámának e témával foglalkozó kitűnő cikkére, amelyet Szokoly Gyula írt (Röntgenszemeteket a kompakt objektumokra vessétek...).

A rejtvénypályázatunkra helyes megfejtést beküldő olvasóink közül kisorsolt Czeilinger Csaba György akár ezzel a cikkel is kezdheti az ismerkedést a kiadvánnyal, ha hamarosan megérkezik hozzá postán. Ő ugyanis a Természet Világa jóvoltából a folyóirat nemrég megjelent Feltárul a Világegyetem című színes különszámának egy példányát kapja jutalmul. Nyereményéhez gratulálunk!

Akinek most nem kedvezett a szerencse, az is hozzájuthat a folyóirat e különszámához, hiszen az most is kapható az újságárusoknál, valamint megrendelhető a kiadónál, a Tudományos Ismeretterjesztő Társulatnál (1088 Budapest, Bródy S. u. 16., titlap@telc.hu), 990 Ft-os áron. Hamarosan – de már 2010-ben – még egy alkalommal mi is hirdetünk új rejtvénypályázatot egy újabb ajándék példányért.