Űrvilág űrkutatási hírportál (http://www.urvilag.hu) | |||
Mi várható 2010-ben? (2. rész) Milyen érdekesnek ígérkező műholdas vagy űrszondás programokért izgulhatunk majd az új évben?
Sorozatunk első részében összefoglaltuk az emberes űrrepüléssel kapcsolatban várható legfontosabb 2010-es eseményeket. Következzenek most – a tervezett felbocsátásuk szerinti időrendben – az automata űrprogramok! (Szokás szerint itt is megjegyezzük, hogy az előzetesen beharangozott időpontokhoz képest – főleg műszaki okokból – előfordulhatnak késések, hiszen az űreszközök és hordozórakéták kellőképpen bonyolult rendszerek.) Az indítandó űreszközök itt megadott listája természetesen nem teljes. Februárra tervezik az olasz COSMO-SkyMed-4 nagyfelbontású radaros távérzékelő műhold indítását, Delta-2 rakétával. A most pályára állítandó negyedik darabbal teljessé válik a Föld bármely területét rövid időn belül megfigyelni képes műholdrendszer. Ugyanebben a hónapban indulhat a NASA Solar Dynamics Observatory (SDO) Nap-megfigyelő űrtávcsöve. Célja központi csillagunk változásainak, a Földre gyakorolt hatásának a vizsgálata, sőt az előrejelzés segítése. Ugyancsak februárban jöhet el az amerikai SpaceX cég nagyobbik, Falcon-9 hordozórakétájának bemutatkozó startja. A magánfejlesztésű, a versenytársakénál olcsóbb rakéta sikeres indítása a floridai Cape Canaveralről felgyorsíthatja a kereskedelmi űrtevékenység kiterjesztését. A SpaceX készülő Dragon teherűrhajója pedig rövidesen beszállhat a Nemzetközi Űrállomás ellátásába is. Most február végére tervezik az ESA Cryosat-2 műholdjának felbocsátását, a 2005-ben szerencsétlenül járt Cryosat pótlására. Feladata a sarkvidéki jégtakaró változásainak vizsgálata lesz. Áprilisban tesztrepülésre indulhat a Boeing X-37B pilóta nélküli űrrepülője. Eredetileg valamelyik Space Shuttle rakterében szerették volna pályára állítani, de a Columbia balesete, majd a program leállítása miatt erre már nem kerülhet sor. Helyette egy Atlas-5 rakétát használnak majd. Floridai indítás, majd néhány nap pályán eltöltött idő után kaliforniai leszállás következik az amerikai katonai irányítással végrehajtandó kísérlet során.
Az X-37B OTV-1 (Orbital Test Vehicle-1). (Kép: US Air Force)
Az amerikai GPS navigációs műholdrendszer új, 2F jelű sorozatának első két példányát májusban, illetve szeptemberben állíthatják pályára, egy-egy Delta-4 és Atlas-5 rakétával.
Májusban az amerikai Aquarius detektort is szállító SAC-D jelű műhold indulhat, Delta-2 rakéta segítségével. Az argentin-amerikai együttműködéssel épült műhold a felszíni tengervizek sótartalmát, annak változását méri majd, az egész Földre kiterjedően. (A legújabb hírek szerint azonban a műhold összeszerelésével gondok vannak Argentínában, így a start akár 2011-re is átcsúszhat...)
Az Aquarius/SAC-D műhold a Föld körül. (Fantáziakép: NASA)
A nyáron a japán űrkutatás felé fordulhat a világ figyelme. Ha minden szerencsésen alakul, júniusban térhet vissza a Földre az Itokawa kisbolygónál járt Hayabusa szonda mintahozó kapszulája, amelyben a remények szerint az égitestről származó anyag is lesz. Júliusban pedig a Vénuszhoz indul Japánból az Akacuki (angolosan átírva Akatsuki, korábbi nevén Planet-C) űrszonda.
Augusztusra tervezik az orosz rádiócsillagászati műhold, a RadioAstron pályára állítását. A rajta elhelyezett 10 m-es átmérőjű antenna földi rádióteleszkópokkal együtt végez majd nagyfelbontású interferométeres megfigyeléseket.
A hírek szerint 2010 októberében indulhat a kínaiak második űrszondája, amelyet a Hold körüli pályára szánnak (Chang'e-2).
Novemberben mutatkozhat be az új európai hordozórakéta, a Vega. „Nagy testvéréhez”, az Ariane-5-höz hasonlóan Francia Guyanából végzi majd az indításait az Arianespace cég. A Vega kisebb (300-2000 kg tömegű) műholdakat tud majd alacsony Föld körüli pályára juttatni.
Ha minden az elképzeléseknek megfelelően alakul, akkor 2010 fontos évszám lehet a magyar űrkutatás történetében. A második vagy harmadik negyedév során elindulhat ugyanis a Budapesti Műszaki Egyetemen készülő első hazai mesterséges hold, a Masat-1.
| |||
|