Úton a Juno a Jupiter felé
(Rovat: Távoli világok kutatói, Amerika és az űrcsillagászat - 2011.08.05 18:30.)

A Naprendszer legnagyobb bolygójának eredetét, fejlődését kutató amerikai űrszonda ma indult, és 2016-ban áll majd pályára a Jupiter körül.

A startra az első lehetséges napon, augusztus 5-én, magyar idő szerint 18:25-kor került sor. Előzetesen aggodalomra adott okot az Emily nevű trópusi ciklon, amely azonban végül megkímélte a floridai űrközpontot.

Az Atlas-5 rakéta még indítás előtt, Cape Canaveral 41-es startállásában. (Kép: Stephen Clark / Spaceflight Now)

A Juno útja a Jupiterig majdnem öt éven át, 2016 júliusáig tart. Eközben a start után két évvel visszatér a Földhöz egy gravitációs lendítő manőverért. A NASA New Frontiers programja keretében készült 1,1 milliárd dolláros űrszonda utána poláris pályára áll az óriásbolygó körül, ahol bő egy éven át kering, 33 perióduson át. Többek közt a légkör összetételét, a magnetoszféra és a gravitációs tér tulajdonságait méri, a bolygó belső felépítésével kapcsolatban gyűjt adatokat. Az űreszköz különlegessége, hogy napelemekkel termel energiát, amire ilyen nagy naptávolságban (779 millió km-re) eddig még nem volt példa. A Juno tömege 3625 kg.

A Jupiter tömege nagyjából kétszer akkora, mint a Naprendszer összes többi bolygójáé együttvéve. A Nap kialakulása után feltehetően ez volt az első nagy égitest, amely a csillag környezetében elkezdett formálódni. Már csak ezért is különösen érdekes célpont, hiszen vizsgálatával általában a bolygórendszer(ek) születésével kapcsolatban is lényeges új információhoz juthatunk.

A Juno lesz a kilencedik űreszköz, amely eljut a Jupiterhez, de csak a második, amelyik pályára is áll körülötte. Íme az eddig ott jártak listája (a nevek mögött zárójelben a start és az odaérkezés éve): Pioneer-10 (1972/1973), Pioneer-11 (1973/1974), Voyager-1 (1977/1979), Voyager-2 (1977/1979), Galileo (1989/1995 - pályára állt), Ulysses (1990/1992), Cassini (1997/2000) és New Horizons (2006/2007). (Kép: Karl Tate / Space.com)

Dolga végeztével a Juno a Jupiter légkörében elégve végzi pályafutását. Így még véletlenül sem kerülhet a bolygó valamelyik holdjára, amelyeken a távolabbi jövőben akár életnyomokat is kereshetnek majd az akkori űreszközeink.

A három kinyitott napelemtáblájával egy autóbusz méreteit is meghaladó űrszondán nem csak tudományos műszerek, de három LEGO-figura is utazik. Ezek a hagyományos játékokkal ellentétben nem műanyagból, hanem speciális alumíniumból készültek, méretük azonban olyan, mint amit a gyerekek megszokhattak.

A hosszú út előtt álló LEGO-figurák: a bolygó névadója, Jupiter, a római mitológia főistene (jobbra), felesége, Juno (középen), és a bolygó négy legnagyobb holdjának felfedezője, Galileo Galilei (balra). (Kép: NASA / LEGO / collectSPACE.com)

A mini LEGO-figurák mellett egy másik különleges „utas” is helyet kapott a fedélzeten. Ez egy szintén alumíniumból készült, 71 mm × 51 mm-es lemez, amelyen Galileinek állítanak emléket. A táblácska a tudós önarcképét, valamint 1610-es Jupiter-megfigyelésének feljegyzését és aláírását ábrázolja. A Juno elkészítésében a NASA legjelentősebb nemzetközi partnere az Olasz Űrügynökség volt, a lemez ötlete tőlük származik.

(Kép: NASA)