Glenn az emberes Mars-utazásért
(Rovat: Távoli világok kutatói, Mercury és Gemini , Emberes Mars-utazás? - 2012.02.20 07:15.)

Ma ötven éve repült John Glenn, a legelső amerikai, aki űrhajóval megkerülte a Földet.

„Az Egyesült Államok - bár szeretett volna először embert juttatni az űrbe - csak majdnem 1 éves késéssel volt képes megismételni Gagarin repülését. 1962. február 20-án John Glenn készülődhetett a világűrbe.” – kezdte visszaemlékezését a Friendship-7 űrhajó történelmi repüléséről Dancsó Béla öt évvel ezelőtt, az Űrvilág kétrészes cikkében. (A történet iránt érdeklődőknek ma is ajánljuk újraolvasásra: Űrrepülés amerikai módra: 45 éve repült a Friendship-7, 1. rész és 2. rész)

A mostani ötvenedik évfordulóról az Egyesült Államokban természetesen méltóképpen megemékeznek a napokban. A NASA most 90 éves legendás űrhajósa, az 1998-ban, 77 évesen a Discovery űrrepülőgép (STS-95) fedélzetén is repült Glenn véleménye szerint nem volna szabad feladni a reményt az emberes Mars-utazásra. Egy február 17-én rendezett ünnepségen kifejtette, hogy szükség van a kutatás izgalmának, a folyamatos fejlődésnek az életben tartására. Ha bázisokat hoznánk létre más égitesteken, vagy űrhajósokat küldenénk a Marsra, az tökéletesen megfelelne ennek a célnak.

Az eseményen ugyancsak megjelent Scott Carpenter, aki Glenn mellett a másik ma is élő tagja az Eredeti Hetek, vagyis a legelőször (1959-ben) kiválasztott amerikai űrhajósok csoportjának. Ő volt 1962-ben a második amerikai a Föld körüli pályán. Carpenter egyetértett abban, hogy az emberiség következő célpontja a Mars kell legyen. Glenn szerint ugyanakkor nem szabad feladni az alacsony Föld körüli pályán végzett tevékenységet sem. Az ünnepelt nagyon fontosnak tartja, hogy a felépült Nemzetközi Űrállomást minél jobban kihasználják a kutatásokra.

Az Egyesült Államok jelenlegi hivatalos űrtervei között – igaz, kicsit hosszabb, egy-két választási cikluson mindenesetre túlnyúló időtávon – valóban szerepel a Mars-utazás. Az Obama elnök által 2010-ben megfogalmazott célok értelmében 2025 körül egy közeli kisbolygóra, a 2030-as évek közepére pedig már a Marsra kellene űrhajósoknak utazni. A rövid távú valóság – az amerikai kormányzat nemrég napvilágot látott 2013-as költségvetési tervezete formájában – inkább azt sejteti, hogy mindez nem lesz könnyen megvalósítható. A NASA számára rendelt költségvetési megszorítások egyik kiemelt „áldozata” épp a Mars űrszondás kutatása, ami nélkül ugyanakkor az esetleges emberes repülés előkészületei is lelassulhatnak.