Űrvilág űrkutatási hírportál (http://www.urvilag.hu) | |||
A Plútó ötödik holdja A Hubble-űrtávcsővel folytatják a Plútó körül keringő halvány holdacskák keresését, aminek a legújabb eredménye, hogy sikerült felfedezni a törpebolygó ötödik holdját.
A kis, szabálytalan alakú égitest ideiglenesen a P5 jelölést kapta. Az ezt megelőző, sorrendben a negyedik hold (P4) felfedezésének bejelentése tavaly ilyentájt történt.
Az új, S/2012 P 1, vagy S/2012 (134340) 1, másképpen P5 jelzésű hold a Hubble egyik felvételén, bekarikázva. A felfedezéshez az űrtávcső WFC-3 (Wide Field Camera-3) műszerével idén júniusban és júliusban kilenc különböző időpontban végzett méréseket használtak fel. A holdacska jó 20 nap alatt kerüli meg a Plútót. (Kép: NASA / ESA / M. Showalter / SETI Institute)
A Plútó legnagyobb, még 1978-ban, földi távcsővel felfedezett holdja, a Charon mérete az 1000 km-t is meghaladja, vagyis nem lényegesen kisebb, mint a Plútó, a maga 2300 km-es átmérőjével. A két következő hold, a Nix és a Hydra – ezeket már a Hubble találta 2005-ben – átmérője 30-100 km körüli. A P4 ugyancsak 10 km-es nagyságrendű (13-34 km közötti), mint ahogy a most megtalalát, valamivel még kisebb P5 is: átmérője a becslések szerint 10-25 km között lehet. Az új hold a Plútótól kb. 47 ezer km távolságban kering, nagyjából ugyanabban a síkban, amelyben a többi hold is. A kutatók számára az új felfedezés – amely talán még nem is az utolsó – további információt adhat a Plútó rendszere kialakulásának és fejlődésének megértéséhez. A jelenleg leginkább elfogadott elképzelés szerint a törpebolygó holdrendszere úgy alakulkatott ki, hogy a Plútó összeütközött egy másik, ugyancsak a Kuiper-övben keringő nagyobb égitesttel. Az esemény évmillárdokkal ezelőtt következhetett be. Ha mindez igaz, a kiterjedt holdrendszer léte arra utalhat, hogy a Plútó környetetében még számos kisebb test keringhet, amelyek azonban észrevehetetlenek ilyen nagy távolságból.
A 2006 óta repülő amerikai New Horizons űrszonda 2015-ben ér a Plútóhoz. A Hubble-űrtávcsővel végzett rendszeres megfigyelések célja, hogy addig minél többet megtudjanak előre a törpebolygó környezetéről, nem utolsó sorban azért, hogy a Plútó mellett való elrepüléskor biztonságosan tudják navigálni az űrszondát.
| |||
|