A Juno a cél felé tart
(Rovat: Távoli világok kutatói, Amerika és az űrcsillagászat - 2016.06.28 07:15.)

Magyar idő szerint július 5-én áll pályára a Jupiter mellett a 2011-ben indított amerikai űrszonda.

A híradásokban általában július 4-e szerepel, de az amerikai időzónák szerint értendő. A Magyarországon érvényes zónaidőben, a nyári időszámítás szerint a manőver 5-én hajnali 5:18-kor kezdődik és 35 percen át tart. (A rádiójelek utazási ideje a Jupitertől a Földig 48 perc, a megadott időpontok a jelek földi vételére vonatkoznak.) A sebességváltozás mértéke 541,7 m/s lesz, ami éppen elegendő, hogy az űrszonda a Jupitert megközelítő Nap körüli pályájáról egy elnyúlt, kezdetben 53,5 napos keringési idejű pályára kerüljön, immár a Jupiter körül. A Juno a tervek szerint másfél éven át vizsgálja a Naprendszer legnagyobb bolygójának légkörét, magnetoszféráját, információt gyűjt a belső felépítéséről és segít kideríteni az égitest és maga az egész bolygórendszer keletkezésének körülményeit. Az űreszköz egyik különlegessége, hogy a működtetéséhez szükséges elektromos energiát napelemekkel termeli, ami a Naptól mintegy 800 millió km-es távolságban figyelemre méltó teljesítmény.

A Juno óriási napelemtábláinak mérete egy autóbuszéval összehasonlítva. (Illusztráció: NASA / JPL-Caltech)

Ha minden jól megy a fékezőmanőverrel, a Juno lesz az űrkutatás történetében a második űrszonda, amely pályára áll a Jupiter körül. (A szintén amerikai Galileo 1995 és 2003 között vizsgálta a bolygót és holdrendszerét.) Idővel mintegy 5000 km-rel a felhőzet teteje fölött kering majd, a pólusok közelében húzódó pályán. Ez mintegy tízszer közelebb van, mint ahonnan eddig bármilyen – akár a bolygó mellett csak elrepülő – űreszköz vizsgálhatta az égitestet.

A Juno lefékez és pályára áll a Jupiter körül. (Fantáziakép: Lockheed Martin)

A NASA 1,1 milliárd dolláros Juno szondája 2011 augusztusában indult a Földről, 2013-ban pedig egy gravitációs hintamanőver erejéig visszatért a Föld közelébe. Az utolsó kisebb pályakorrekciót idén február 3-án végezték. Az olyan jól sikerült, hogy a további tervezett alkalmakra már nem is volt szükség: a szonda pontosan arra tart, ahol majd a megfelelő időpontban be kell gyújtania a fő fékezőhatóművet. Az utolsó parancsok a Földről június 30-án indulnak a szondára, utána minden automatikus üzemmódban, a beprogramozott menetrend szerint történik. A Juno összes fedélzeti tudományos berendezését lekapcsolják 29-én, hogy minden energia és számítási kapacitás a fékezéshez szükséges műveletek rendelkezésére álljon. Hibázni nem lehet, ismétlésre nincs mód. Némi aggodalomra ad okot a Jupiter sugárzási környezete, de a fedélzeti számítógépet igyekeztek arra az esetre is felkészíteni, ha netán gyors automatikus újraindításra volna szükség.

A Juno a tervezett 37 keringése során, mintegy 20 hónap alatt a pályája bolygóközeli szakaszán intenzív részecskesugárzásnak lesz kitéve. A fedélzeti elektronikai berendezések számottevő dózist kapnak nagyenergiájú töltött részecskékből, ami ellen megtették a szükséges (és remélhetően elégséges) óvintézkedéseket. Az 53,5 napos keringési idejű pályát október második felében egy újabb manőverrel 14 napos periódusúra tervezik megváltoztatni, hogy a szonda pályájának Jupitertől távoli pontja alacsonyabbra kerüljön a tudományos megfigyelések érdekében. Ha az elektronika nem egy titánból készült védődobozban került volna fel a fedélzetre, az egész valószínűleg egyetlen Jupiter körüli keringést sem vészelt volna túl meghibásodás nélkül.

A Jupiter magnetoszférája és sugárzási övezetei nem csak kutatni valót, de kellemetlen meglepetéseket is tartogathatnak a Juno számára. (Fantáziakép: SWRI)