Szárazjég a Marson
(Rovat: Távoli világok kutatói - 2016.10.31 07:15.)

A Mars egyes területein minden napkeltekor előfordul a felszínen a fagyott szén-dioxid. Nemcsak a sarkvidékeken, alacsonyabb szélességeken is.

A térkép azt ábrázolja, hogy a marsi év napjainak hány százalékán figyelhető meg a Mars felszínének adott területén a felszínre kifagyó szén-dioxid, vagyis a szárazjég. Közepes szélességeken éjjel nagyon gyakori a zúzmarásodás, érdekes módon gyakoribb, mint a sarkvidékeken, ahol a nyár és az ősz nagyobb részében nem figyelhető meg a jelenség.

A térkép az amerikai Mars Reconnaissance Orbiteren (MRO) működő MCS (Mars Climate Sounder, azaz éghajlati szondázó) műszer mérései alapján készült. A Mars Climate Sounder a légkör hőmérsékletének és összetételének magasságfüggését méri kilenc látható és infravörös sávban. Egy, a látható és a közeli infravörös tartományt lefedő sávot (0,3–3,0 mikrométer között) a napsugárzás és a légkör kölcsönhatásának vizsgálatára használnak, ami segíti a marsi éghajlat megismerését. Nyolc további, a termikus infravörös tartományban működő sávban (12–50 mikrométer) a hőmérsékletet, a nyomást, a vízpárát és a por mennyiségét mérik. A műszer a Mars mindenkori horizontja irányába néz, és eközben 5 kilométerenként vesz fel egy-egy függőleges légköri profilt. Ezekből állítják elő naponta az éjszakai és a nappali időjárási térképet. A NASA 2006 óta a Mars körül keringő MRO szondáján az MCS-en kívül további öt műszer vizsgálja folyamatosan a vörös bolygót.

A szárazjég előfordulási gyakorisága az év során a Marson. (Kép: NASA / JPL-Caltech)

A bemutatott összesített zúzmaragyakorisági térképen a sárga területek azok, ahol a marsi év minden vagy majdnem minden napján a bolygó felszínére kifagy a szén-dioxid. Az alsó színskála a zúzmara előfordulása százalékos gyakoriságnak megfelelő színeket mutatja. A színezetlen területeken egyáltalán nem mutatott ki a műszer kifagyást.

A szén-dioxid azokon a területeken fagy ki a legnagyobb gyakorisággal, ahol a felszínt laza szerkezetű por borítja, amely a sziklásabb területekkel ellentétben nem tudja hatékonyan megtartani a hőt. A poros felszín nappal gyorsan felmelegszik ugyan, de éjjel ugyanolyan gyorsan ki is hűl.