Űrvilág űrkutatási hírportál (http://www.urvilag.hu) | |||
A Juno újabb képei A Jupitert 53 naponként megkerülő Juno szonda szeptember elején újabb látványos felvételekkel örvendeztette meg a csillagászat kedvelőit. A Juno 2016 júliusa óta 53 nap periódusú, poláris pályán kering a Jupiter körül, szeptember 1-jén már nyolcadszor repült el a bolygó közelében (perijoviumban, mintegy 5000 km-re a felhőtakaró tetejétől). Ilyenkor nyolc műszere és a nagyközönséget látványos felvételekkel kiszolgáló JunoCam kamera gyűjti az adatokat. Összeállításunkban a legutóbbi két Jupiter-közelség néhány látványos felvételét adjuk közre (a képaláírásban levő linkre kattintva ezek eredeti nagyságban is elérhetők). További képek a lent található linkeken tekinthetők meg.
2017. szeptember 1-jén, a Jupiter melletti nyolcadik elhaladása közben, 95 perc leforgása alatt készítette a JunoCam ezt a felvételsorozatot. A képek részletgazdagságának változása alapján jól érzékelhető, hogy az 53 napig tartó keringéshez képest igazán rövid az az idő, amikor a leglátványosabb felvételek készülhetnek. Ugyanakkor követhető (jobbról balra) a megközelítés közben a látvány geometriájának gyors változása is: a 11 felvétel közül az elsőn (a jobb szélen) a bolygó északi pólusa látszik, majd a legnagyobb megközelítéskor az egyenlítő vidéke foglalja el a kép közepét, míg az utolsóként készített képeken (balra) a déli pólus környékére lát rá a már távolodó szonda. Az első képen (jobbra) a bolygó félig megvilágítottan látszik, az északi pólusa a nappali és éjszakai oldalt elválasztó terminátor közepe táján látható. Az időrendben (jobbról) második és harmadik képen az északi pólus vidéke már kifordul a kamera látóteréből, feltűnnek viszont a világosabb felhősávok. A negyediktől a nyolcadik képek legfeltűnőbb alakzata a közepes déli szélességeket felterülő, kékes árnyalatú felhőörvény, tőle délre pedig egy sötétebb árnyalatú, markánsabb felhősáv. A kilencedik és a tizedik képen már egyre inkább a kamera látóterébe kerül a déli pólus, amelyik az utolsó képen már a bolygó korongjának közepén látszik. (Kép: NASA / JPL-Caltech / SwRI / MSSS)
A fenti felvételsorozat negyedik–hetedik képei, nagyobb felbontással, felerősített színekkel, és immár időrendben balról jobbra. Az utolsó képen már a Jupiter déli pólusának környéke is látszik. A négy felvétel nyolc perc leforgása alatt készült, 2017. szeptember 1-jén 15:03–15:11 PDT (Csendes-óceáni nyári idő) között, miközben a szonda távolsága a felhők tetejétől 12 143 km-ről 22 908 km-re nőtt. A szonda eközben a 28,5–44,5 fok déli szélességek között repült. A JunoCam felvételének érdekessége, hogy a képfeldolgozást két amatőr kutató, Gerald Eichstädt és Seán Doran végezte. A JunoCam nyers felvételeit éppen azzal a céllal teszi közzé a NASA (lásd a lenti linket), hogy bárki megpróbálkozhasson a képek feldolgozásával, és ezáltal az érdeklődő laikusok minél szélesebb köre érezhesse magáénak a Junót és az egész űrprogramot. (Kép: NASA / JPL-Caltech / SwRI / MSSS / Gerald Eichstädt / Seán Doran)
Ezt a felvételt még az előző perijoviumban, 2017. július 10-én készítette a JunoCam, amikor a bolygó 36,9 fok déli szélessége fölött, a felhőtakaró tetejétől 16 535 km távolságban repült. A képen balra van észak, a nagy vörös folt a kép szélén látszik, a felvétel közepét a déli félgömb dinamikusan kavargó felhősávjai uralják. A képfeldolgozást ugyancsak Gerald Eichstädt és Seán Doran végezte. (Kép: NASA / JPL-Caltech / SwRI / MSSS / Gerald Eichstädt / Seán Doran)
A Junónak ezt a felvételét a Jupiter északi poláris vidéke déli szélén megfigyelhető, hatalmas kiterjedésű, anticiklonális vihar uralja. A felhőörvényt a csillagászok már 1993 óta követik, de lehetséges, hogy már korábban is létezett. Az örvény az Észak-északi mérsékelt kis vörös folt (North North Temperate Little Red Spot 1, NN-LRS-1) nevet viseli. Ez a Jupiteren (jelenleg) megfigyelhető harmadik legnagyobb anticiklonális vihar, az örvény hosszabb átmérője 6000 km. A felvételt a bolygó felé közeledő Juno 2017. július 10-én, 11 444 km távolságból, az északi szélesség 44,5 foka fölött készítette. (Kép: NASA / JPL-Caltech / SwRI / MSSS / Gerald Eichstädt / Seán Doran) | |||
|