JWST: óvatos optimizmus
(Rovat: Távoli világok kutatói, Amerika és az űrcsillagászat - 2018.08.09 07:15.)

A NASA és partnerei töretlenül bíznak abban, hogy a Webb-űrtávcső a legutóbbi költségvetési és időzítési problémák ellenére végül mégiscsak kijut a világűrbe. Eközben az utódján is gondolkoznak.

Amint arról hírt adtunk, a közelmúltban új időpontot tűztek ki a James Webb-űrtávcső indítására: 2021. március 30. Aggasztó, hogy a start dátuma egyre távolabbra tolódik, a szakemberek azonban bizakodók. A NASA előbb 2019 tavaszáról 2020. májusra halasztotta a startot, majd három hónappal később újabb csúszást jelentett be, 2021. márciusig (a céldátum tehát egyre távolabbra kerül, a matematikusok ezt divergens sornak mondják…). Az előző halasztást is figyelembe véve kilenc hónap alatt két és fél évvel tolódott odébb a start.

A The Space Review portálon Jeff Foust főszerkesztő fejti ki véleményét a JWST sorsáról. Mint írja, „amikor a NASA bejelentette, hogy bejelent valamit a JWST-vel kapcsolatban, mindenki tudta, hogy rossz hírekre számíthatunk. Csak az volt a kérdés, mennyire rosszra. Mint kiderült: meglehetősen.” A részletekről előző cikkünkben írtunk. A Tom Young (NASA) vezette bizottság megállapításainak technikai részleteit illetően a Space Review cikkére utalunk, a legrosszabb hír mégis az, hogy a vizsgálóbizottság jelentése szerint a 2021. márciusi céldátum „konfidenciaszintje 80%”, ami azt jelenti, hogy csak 80% annak a valószínűsége, hogy akkor valóban elstartol a JWST.

A NASA biztos abban, hogy a James Webb-űrtávcső végül pályára áll. (Kép: NASA)

A módosított ütemezés természetesen többletköltségekkel jár. A JWST eddigi fejlesztési költsége a felbocsátásig 8,8 milliárd dollár, ami öt év működési költségeivel 9,66 milliárd dollárra emelkedne, vagyis túl jár a Kongresszus által a JWST „újratervezésekor” engedélyezett 8 milliárdos kereten, ezért újabb kongresszusi jóváhagyásra lesz szükség. A JWST költségeinek problémája nem elsősorban 2019-ben okoz gondolt a NASA számára, hanem a későbbi években. A NASA 2019-re 304,6 millió dollárt kért, amit a Kongresszus és a Szenátus késznek látszik támogatni. Ezután viszont a költségek csökkenésével számoltak (2020-ra 197,2 millió dollár, 2021-re és 2022-re pedig körülbelül 150 millió dollár), 2019-es start esetén ugyanis ezekre az évekre már csak az üzemeltetési költséggel kellett számolni. Ha viszont a JWST csak a 2021-es pénzügyi év (amely 2020. októberben kezdődik) közepéig a földön marad, akkor ez 837 millió dollár többletkiadást jelent. A projekt vezetői nem számítanak arra, hogy a Kongresszus megszavazná a többletet, ezért kénytelenek lesznek más asztrofizikai programoktól átcsoportosítani a pénzt. Mindenestre a Kongresszus tudományos bizottsága júliusra újabb meghallgatást tervez a JWST ügyében, amelyek a NASA főigazgatóját és a Northrop Grumman CEO-ját faggatnák.

A legújabb fantáziarajz a James Webb-űrtávcsőről, a háttér a távcső észlelési profiljának sokoldalúságát próbálja érzékeltetni. (Kép: ESA / NASA / S. Beckwith (STScI), the HUDF Team / Northrop Grumman Aerospace Systems / STScI / ATG medialab)

Jim Bridenstine NASA főigazgató elismerte, hogy késésben vannak és túllépték a költségeket, aminek a NASA-nál senki sem örül, mégis kitartanak a JWST mellett, mert a várt tudományos eredmények „megérik az árát”. Ezért most a legfontosabb feladat, hogy az űrtávcső elkészüljön és működjön.

A JWST utódának szánt WFIRST űrtávcső hányatott sorsáról tavaly és idén is írtunk már. A nehézségek ellenére a csillagászok már tervezik az amerikai űrcsillagászat WFIRST utáni lépését. Az amerikai Nemzeti Tudományos Akadémia évtizedes tanulmánya alapján mutatunk be négy utódjelöltet. A HabEx lakható exobolygókról alkotna közvetlen képet, a LYNX egy röntgentávcső, az ORIGINS űrtávcső (OST) 9,1 méter tükörátmérőjű infravörös távcső, míg a LUVOIR az ibolyántúli, az optikai és az infravörös tartományban működő óriás űrtávcső lenne. Egyelőre a jövő zenéje, hogy a négy jelölt közül melyik lehet a nyerő.

Hiába csúszik a JWST startja és hiába gyülekeznek viharfellegek a WFIRST egén, a csillagászok a korlátozott költségvetési lehetőségek ellenére már gondolnak a 30-as években esedékes folytatásra. A 15 perces film az amerikai Nemzeti Tudományos Akadémia évtizedes tanulmánya alapján mutat be négy utódjelöltet. (Forrás: Fraser Cain / YouTube)