A Juno jövője
(Rovat: Távoli világok kutatói, Amerika és az űrcsillagászat - 2020.10.01 07:15.)

Keresik a NASA Juno küldetése jelentős meghosszabbításának lehetőségét. Ha sikerül, a szonda a Jupiter egyes holdjait is alaposabban megvizsgálhatná.

A Juno a NASA New Frontiers osztályú küldetése, vagyis közepes méretű bolygókutató űrszonda. A Juno vezető kutatója, Scott Bolton szeptember elején jelentette be, hogy elkészítették a szonda küldetésének meghosszabbításáról szóló javaslatukat, amely szerint a Juno 2025 szeptemberéig folytathatná munkáját.

A Juno 2016 júliusa óta kering a Jupiter körül. Alapküldetését 34 keringésre tervezték, amely 2021 júliusában érne véget. A szonda fő feladata a Jupiter gravitációs és mágneses terének vizsgálata, az égitest belső szerkezetének jobb megértése érdekében, a kiterjesztett küldetés során viszont szélesítenék a kutatás profilját.

A NASA Juno szondája küldetésének meghosszabbítása esetén részletesebben vizsgálhatná az óriásbolygó nagy holdjait és gyűrűit. (Kép: NASA / JPL-Caltech)

A kutatók azt tervezik, hogy kihasználnák a Juno pályája lassú elfordulása kínálta lehetőségeket. A Juno jelenleg 53 nap keringési idejű, ellipszispályán kering a Jupiter körül, pályájának Jupiterhez legközelebbi pontja (perijoviuma) kezdetben a bolygó egyenlítője fölött volt, azonban fokozatosan észak felé tolódik, az alapküldetés végére az északi szélesség 28. fokáig. A kiterjesztett küldetés végére a perijovium már a 63 fok szélesség fölé kerülne. Az elfordulás egyre kedvezőbb lehetőséget kínálna a poláris területek és a sarki fény vizsgálatára, szemben az alapküldetés egyenlítői térségben végzett megfigyeléseivel.

A Juno érzékeny SRU (Stellar Reference Unit) kamerája magaslégköri elektromos viharok jelenlétét mutatta ki a Jupiter éjszakai oldalán. A fantáziarajz az SRU mérései alapján készült. (Kép: NASA / JPL-Caltech / SwRI / MSSS / Gerald Eichstädt)

A Juno elforduló pályája keresztezné a Jupiter négy nagy holdja közül háromnak, a Ganymedesnek, az Europának és az Iónak a pályáját, lehetővé téve a holdak megközelítését. A jelenlegi javaslat szerint a Juno 2021 közepén 1000 km-re repülne el a Ganymedestől, majd 2022 végén mindössze 320 km-re az Europától. A Juno közelrepülései segíthetnek meghatározni a holdat borító jégréteg vastagságát, valamint vizsgálhatnák a felszínről kidobódó jeges anyag tulajdonságait. Ezekkel a vizsgálatokkal előkészíthetné a NASA Europa Clipper, illetve az ESA JUICE (Jupiter Icy Moons Explorer) küldetésének kutatásait. Az Io vizsgálata hasznos lenne egy még el nem fogadott küldetés szempontjából. A NASA Discovery programjában jelenleg négy küldetés részletes terve készül, amelyek közül egyet választanak ki megvalósításra. A négy jelölt egyike az Io vulkanizmusát kutató Io Volcano Observer (IVO) küldetés. A Juno kiterjesztett küldetése során lehetőség lenne az óriásbolygó gyűrűinek alaposabb vizsgálatára is.

Mint Bolton elmondta, a részletes javaslatot szeptember végén nyújtják be a NASA-nak, és remélik, hogy az űrügynökségnél még az év vége előtt megszületik a kedvező döntés.