Ázsiai mozaik – 2021. október (1. rész)
(Rovat: Távoli világok kutatói, A Holdnál , Űrpolitika - 2021.11.03 07:15.)

Havi sorozatunkban az ázsiai és csendes-óceáni térség országainak űrtevékenységével kapcsolatos információkat találnak, melyek önálló cikkekhez túl rövidek, ám talán mégsem érdektelenek.

Ebben a részében ausztrál, emirátusi, izraeli és indonéz híreket olvashatnak.

Ausztrália

Október 12-én a NASA és az Ausztrál Űrügynökség közösen jelentette be, hogy a kontinensnyi csendes-óceáni szigetország 2026-ig egy kisméretű rovert juttat el a Hold felszínére. A tervek szerint az eszköz az amerikai űrügynökség egyik – a kereskedelmi leszállóegységek sorozatába tartozó – landerén jutna el égi kísérőnkre. A holdjáró tömege maximum 20 kg lenne, és elsősorban holdi regolitot gyűjtene, melyet azután odaszállítana az amerikai leszállóegységhez, és bejuttatná annak ISRU (In Situ Resource Utilization) nevű analizátorába. (Az ISRU kísérletben a NASA megpróbál oxigént kinyerni a regolitban található vasból és szilícium-oxidból.)

Az ausztrál eszköz az egyik legfontosabb eleme lenne a 2019-ben bejelentett Trailblazer programnak, amely Ausztrália Hold–Mars kezdeményezése. A Trailblazer keretében a csendes-óceáni ország öt év alatt mintegy 150 millió ausztrál dollárt (kb. 110 millió amerikai dollárt) kíván költeni több fejlesztésre és programra. (Ausztrália egyébként épp egy éve, 2020 októberében írta alá az Artemis Accordot.)

Egyesült Arab Emírségek

A Hope (Al-Amal) sikeres Mars körüli munkája után az Egyesült Arab Emírségek űrszondát indítana a Mars és Jupiter közötti fő kisbolygóövezetbe. A fantasztikus bejelentés október 5-én hangzott el Dubajban. A terv az, hogy a szonda 2028-ban startol a Földről, majd végrehajt egy gravitációs pályamódosítást (hintamanővert) a Vénusz mellett 2028 közepén, ezután pedig egy újabb hasonló manővert a Föld mellett, nagyjából egy évvel később. Amennyiben minden a tervek szerint halad, akkor 2030 és 2033 között az űrszonda összesen hét aszteroida mellett repülne el, hogy végül az utolsón (560 millió km-re a Földtől) megpróbáljon egy sima landolást! Amennyiben sikerrel járnak, az Emírségek Űrügynöksége lehet a világon a negyedik szervezet, amelynek űreszköze sikeresen landol egy kisbolygón.

(Kép: UAE Space Agency)

Október legvégén, a dubaji Nemzetközi Asztronaitikai Kongresszuson (IAC) jelentették be, hogy az Emírségek vizsgálja a következő személyzetes űrrepülés lehetőségét. Mint az olvasóink előtt ismert, az országnak jelenleg – egy hölgyet is magában foglaló - négyfős űrhajóscsapata van, de közülük eddig csak egy fő (Hazzaa Ali Al Mansoori vadászpilóta) járt a világűrben (2019-ben). Mint tudjuk, pár évvel ezelőtt az egyetlen opció az volt, hogy az orosz Szojuz űrhajóval jusson el egy űrhajós a Nemzetközi Űrállomásra (ISS). Az arab szakemberek most azonban azt vizsgálják, hogy lehetséges-e az újabb lehetőségeket használni. Ilyen lehetne pl. a SpaceX Crew Dragon űrhajóval egy, az Inspiration4 küldetéshez hasonló pár napos – nem az ISS-hez tartó – repülés, vagy kooperáció az Axiom Space-szel, és úgy küldeni asztronutát az ISS-re.

Felső kép: H.A. Al Mansoori (F-16 pilóta, az Emírségek első űrhajósa) és S. Alneyadi (elektro- és informatikai mérnök, PhD, tartlék űrhajós), akiket még 2017-ben választottak ki. Alsó kép: Nora Al Matrooshi gépészmérnöknőt és Mohammad Al Mullát, aki a dubaji rendőrség légi szolgálatának oktatási részlegét vezető pilóta, 4305 jelentkező közül 2021 áprilisában választották ki.

Az Emírségek és Izrael

Az Egyesült Arab Emírségek és Izrael Űrügynökségei október 21-én jelentették be, hogy egyetértési nyilatkozatot (MoU) írtak alá, melynek értelmében tovább erősítik együttműködésüket a tudományos kutatás és a világűr felfedezése érdekében. Az erősödő együttműködéstől azt is várják, hogy erősödnek saját gazdaságaik, és javulnak a két ország közötti személyes, emberi kapcsolatok. A dokumentumot Sarah bint Yousef Al Amiri, az Egyesült Arab Emírségek fejlett technológiákért felelős államminisztere, egyben az ország Űrügynökségének elnöke, illetve Orit Farkash-Hacohen, Izrael állam innovációs, tudományos és technológiai minisztere látta el kézjegyével. Első lépésben Izrael három projektbe kívánja bevonni az arab partnert.

1. Ahogy arról már beszámoltunk, 2024-ben indulhat a zsidó állam második holdszondája, a Beresit-2 (Beresheet-2) lander. Az IAI az IAC-n jelezte, hogy a kísérlet jelentősen el fog térni a korábbi Beresittől. A 24-es küldetésben először Hold körüli pályára állítanak egy orbitert, melyről majd két (!) kisebb leszállóegység válik le, és kísérli meg a landolást égi kísérőnkön. A leszállóegységek által továbbított felvételeket meg fogják osztani arab oktatási intézményekkel, illetve diákokkal, sőt az Emírségek egy kísérleti berendezést is elhelyezhet az egyik vagy mindkét (?) landeren. Nevezett két leszállóegység jóval kisebb lesz, mint a korábbi Beresit, viszont az (egy) orbiterből és két leszállóegységből álló teljes rendszer tömege annál nagyobb lesz.
2. Egy másik projekt az izraeli–francia VENµS műholdhoz kapcsolódik, mely még 2017-ben került pályára. Ennek adatait a jövőben már az Emírségek is használhatja precíziós mezőgazdasági és vízmonitoring célokra.
3. Az utolsó együttműködési terület egy oktatási műholdprojekt lenne, melyben arab és nem arab diákok vennének részt.

Indonézia

Október 28-án jelentették be, hogy Indonézia megrendelt egy új, nagy átbocsátó képességű, szélessávú távközlési műholdat a Thales Alenia Space-től. Ennek feladata, hogy pótolja a Nusantara-2 (kínai hordozórakéta-hiba miatti elvesztése okozta) hiányát. Az elvesztett műhold pótlására az ázsiai ország 545 millió dollárt különített el. Az egyelőre HTS 113BT (képünkön) néven emlegetett műhold a Thales Alenia 4000B2 platformján valósul meg, induló tömege 4200 kg lesz, és 32 Gbps adatátviteli sebességet fog biztosítani. Ehhez C- és Ku-sávú transzponderekkel látják el, és a 113° keleti geostacionárius pozícióba „állítják”. A holdat a gyártónak 2024-ben kell leszállítania.

(Fantáziakép: Thales)

Ha babonásak lennénk, azt mondhatnánk, hogy nem túl szerencsés dolog indonéz műholdnak születni... A 2012-ben indított Telkom-3 egy orosz Proton rakéta hibája miatt pusztult el. 2017 augusztusában – az akkor már igencsak koros – Telkom-1-en antennaproblémákat észleltek, majd nem sokkal ezután a pályán felrobbant. A 2019-ben pályára állított Nusantara-1 (PSN-6) holdon, nem sokkal a start után elektromos/tápproblémák jelentkeztek. A Nusantara-2 (korábbi nevén Palapa-N1) egy kínai Hosszú Menetelés-3B rakéta 2020. áprilisi kudarcakor semmisült meg.