GYORSHÍR: Úton a James Webb-űrtávcső
(Rovat: Távoli világok kutatói, Amerika és az űrcsillagászat , Űrcsillagászat Európában - 2021.12.25 13:30.)

Karácsonyi ajándék a csillagászoknak: Francia Guyanából egy Ariane-5 rakétával elindult az eddigi legnagyobb és legdrágább űrteleszkóp.

A startra többszöri halasztás után végül december 25-én, magyar idő szerint 13:20-kor került sor a Kourou Űrközpontból. Az amerikai, európai és kanadai együttműködésben épített James Webb-űrtávcső (James Webb Space Telescope, JWST) a Nap–Föld rendszer külső Lagrange-pontja (L₂) felé veszi az irányt. Ott, mintegy másfél millió km-re a Földtől, egy év alatt kerüli majd meg a Napot.

Az indítási előkészületek egyik utolsó mozzanata az Ariane-5 rakéta orrburkolatának ráhelyezése volt az „összehajtogatott” űrtávcsőre. (Videó: ESA)

A JWST elsősorban a közeli és közepes infravörös tartományban lesz érzékeny. Tudományos célpontjainak skálája az Univerzum legősibb galaxisaitól az exobolygórendszereken át a Naprendszer kis égitestjeiig a csillagászat szinte minden területét átfogja. Az űrtávcső 6,5 m átmérőjű főtükre 18 darab hatszögletű, berilliumból készített, vékonyan aranyozott szegmensből áll. Négy tudományos műszeregyüttese

• a NIRCam (Near-InfraRed Camera), amely a vörös és közeli infravörös tartományban, több színben készít felvételeket,
• a NIRSpec (Near-Infrared Spectrograph), amely egy közeli infravörös spektrográf az égitestek színképének vizsgálatára,
• a közepes infravörös tartományban érzékeny, képeket és színképeket is készítő MIRI (Mid-InfraRed Instrument), valamint
• a NIRISS (Near-InfraRed Imager and Slitless Spectrograph), amely a közeli infravörösben működő képalkotó berendezés és rés nélküli spektrográf.

Fantáziarajz a James Webb-űrtávcsőről, a háttérben a távcső észlelési profiljának sokoldalúságát jelképező égitestekkel. Alul látható a teniszpályányi méretű, öt rétegből álló árnyékoló ernyő. (Kép: ESA / NASA / S. Beckwith (STScI), the HUDF Team / Northrop Grumman Aerospace Systems / STScI / ATG medialab)

Az űrtávcső céljairól, műszerezettségéről, még az 1990-es évek közepén kezdődött fejlesztéséről és annak buktatóiról, az idők folyamán egyre jobban elszálló költségekről az Űrvilág immár közel két évtizedes fennállása elejétől fogva rendszeresen tudósított. A témára vonatkozó korábbi cikkeink (válogatott, de így is hosszú) listája – fordított időrendi sorrendben – megtalálható a lap alján. Legutóbb nemrég, novemberben számoltunk be a start előkészületeiről és foglaltuk össze a programot. Amíg a JWST úton lesz az L₂ Lagrange-pont felé, addig marad idő a régi cikkek olvasgatásra is...