Napvitorlással egy kisbolygóhoz
(Rovat: Távoli világok kutatói, Kis űreszközök nagy szerepe , Artemis - 2022.08.22 07:15.)

Az Artemis-1 repülés során az Orion űrhajó mellett kisebb „potyautasok” is helyet kapnak az SLS rakétán.

Ahogy közeledik az amerikai Artemis holdprogram régóta várt első tesztrepülése, amelyen bemutatkozik az új Orion űrhajó és az SLS (Space Launch System) hordozórakéta, egyre több helyen bukkannak fel a témával foglalkozó cikkek és a rakéta előkészítését mutató képek. Az SLS-t augusztus 17-én szállították ki a floridai Kennedy Űrközpont szerelőcsarnokából a 39B indtóállásba. A start legkorábban augusztus 29-én várható.

Az Artemis-1 űrhajója és rakétája, már a startállásban. (Kép: NASA / Joel Kowsky)

Az első Orion űrhajó az Artemis-1 repülés keretében eljut a Holdig, ott az égitest körüli pályára áll, majd visszatér a Földre. Tehát egyelőre holdraszállásról nincs szó, és a próbarepülésen emberek sem lesznek még a fedélzeten. A cél az új űrhajónak és a NASA új nehéz hordozórakétájának a kipróbálása lesz a gyakorlatban.

A rakétával azonban nem csak az Orion indul, hanem összesen 10 CubeSat méretkategóriájú kis űreszköz is. Ezek zömmel amerikaiak, de lesz köztük két japán és egy olasz készítésű is. Egy részük ugyancsak a Hold körüli pályára áll, mások még messzebb indulnak a Naprendszerben. Ez utóbbiak közé tartozik a NASA NEA Scout (Near-Earth Asteroid Scout) űrszondája is.

NEA Scout a kisbolygónál. (Fantáziakép: NASA / JPL-Caltech)

A CubeSat célja a 2020 GE jelzésű földközeli kisbolygó megközelítése. Ehhez a Hold mellett elrepülve annak gravitációs lendítő hatását használja, valamint napvitorlás elvét alkalmazza. A napsugárzásból származó fénynyomás „megcsapolására” egy 86 m² területű vitorlát bont ki. A kicsi, de állandó – és fedélzeti üzemanyagot egyáltalán nem igénylő – meghajtó erő segíti az űreszközt a mindössze kb. 18 m-es átmérőjű kis égitest mellé, ahol képeket fog majd készíteni, vizsgálva a kisbolygó alakját, forgását, felszínét és környezetét.

Az alapkérdés, amelyből a NEA Scout fejlesztése kiindult: lehetséges-e hasznos tudományos kutatást végezni a Naprendszer egy kisbolygójánál egy CubeSat méretű, olcsó űreszközzel? A méretek miatt a nagy méretű hagyományos kémiai vagy akár az ionhajtóművek és a hozzájuk szükséges üzemanyagok fedélzeti elhelyezése nem jöhetett szóba. (Kis manőverekre szolgáló hajtóművek azért felkerülhettek a szondára.)

A 6 egységnyi (6U) máretű, 14 kg-os CubeSat, a NEA Scout napvitorlája kibontva... (Kép: NASA)

...és összecsomagolva, a start előkészületei alatt. (Kép: NASA)

A 2020 GE kisbolygó 368 nap alatt kerüli meg a Napot. A NEA Scout jövő szeptemberben érkezik majd a helyszínre, amikor az égitest mintegy 5,7 millió km-re megközelíti bolygónkat. A néhány km-es távolságon belül tervezett elrepülés relatív sebessége talán az eddigi legkisebb lesz a kisbolygók űreszközökkel való megközelítései között: alig 30 m/s. Ez néhány órányi időt enged majd az adatok begyűjtésére. Az égitest kis méretére (tömegére) való tekintettel a pályára állás körülötte szóba sem jöhet. Mindenesetre ez lesz az első alkalom, hogy egy 100 m-esnél kisebb méretkategóriába eső apró kisbolygót közvetlen közelről megfigyeljék. Ezek a kisbolygók egyrészt a Naprendszer kialakulásának időszakáról nyújthatnak információt. Másrészt mindig érdemes fejben tartani, hogy hasonló kis égi sziklák időnként eltalálhatják bolygónkat. Még ha egy néhány 10 m-es darab nem is okoz katasztrófát a felszínen, célszerű minél jobban megérteni az efféle égitestek tulajdonságait, sőt talán arra is felkészülni, ha egy hasonló, de nagyobb, veszélyesen közeledő példányt egyszer a jövőben el kellene téríteni a pályájáról.

A NEA Scout a 14 millió pixeles kamerájával akár 10 cm/pixel felbontású képeket készít majd a 2020 GE felszínéről. Ha minden jól megy, ez lesz az eddigi legkisebb égitest, amelyet ember készítette eszközzel közvetlen közelből vizsgálnak.