Arab űrszonda a kisbolygóövbe
(Rovat: Távoli világok kutatói - 2023.06.09 07:15.)

Az Egyesült Arab Emírségekben ambiciózus bolygóközi küldetést terveznek.

Az űrszonda összesen hét alkalommal repülne el egy-egy kisbolygó közvetlen közelében, amelyek a Naprendszerben a Mars és a Jupiter pályája között húzódó fő kisbolygóövben keringenek központi csillagunk körül. A szonda munkaneve egyelőre Emirates Mission to the Asteroid Belt, avagy MBR, a rövidítés pedig az Egyesült Arab Emírségek miniszterelnökének, Mohammed Bin Rashid Al-Maktoum sejknek monogramja is egyben.

(Fantáziakép: UAE Space Agency)

Az MBR a 2020-ban indított emirátusi Mars-szonda (Al-Amal, Hope, avagy Remény) sikerére építene. Ez volt a bolygóközi térbe küldött első arab űreszköz. A következő nagy lépés a kisbolygóövbe indítandó szonda lenne. Hogy sikerüljön végiglátogatni a hét célpontot, egy mindössze három hétig nyitva álló indítási ablakban kellene startolnia az űrszondának. A lehetőség 2028. március 3-án kezdődne. Egyelőre még nem esett szó sem a hordozórakétáról, sem az indítóhelyről. (Az emírségek egyikkel sem rendelkezik, az Al-Amal Japánból indult egy H-2A rakétával.) Az MRB összetett repülési tervében szerepelnek bolygók melletti gravitációs lendítő manőverek a Vénusznál, a Földnél és a Marsnál is. Az első ilyen elrepülés 2028 júliusában a Vénusz mellett lenne. Az első megcélzott kisbolygó, a (10253) Westerwald meglátogatása 2030 februárjában volna esedékes.

A célpontok listája a következő: (10253) Westerwald, (623) Chimaera, (13294) Rockox, valamint további három, egyelőre hivatalos névvel még nem rendelkező kis égitest, 2000 VA₂₈ (88055), 1998 RC₇₆ (23871) és 1999 SG₆ (59980). Ezek mellett akár 100 km-es távolságon belül, 9 km/s relatív sebességgel suhanna el az űrszonda. A hetedik és utolsó, egyben a legnagyobb célpont 2034-ben az 54 km átmérőjű (269) Justitia lenne, amelynek felszínére egy leszálló egységet is el szeretnének juttatni.

Az MBR kisbolygócélpontjai. (Kép: UAE Space Agency)

A Justitia kisbolygó különlegessége, hogy színe a szokásosnál vörösebb, ami arra utalhat, hogy szerves molekulákban gazdag réteg borítja. Ez sokkal inkább a külső Naprendszer kis égitestjeire jellemző. Emiatt feltételezik, hogy a jelenleg 4,2 éves keringési idejű Justitia a Kuiper-övből indulva, befelé való migrációval kerülhetett mostani naptávolságába.

Az arab szonda koncepciója némileg hasonlít a NASA már úton levő Lucy űrszondájáéra, amely a Jupiter pályája mentén keringő trójai kisbolygók sorát tervezi végiglátogatni. Kis égitestre való leszállásokra, mintagyűjtésre is volt már néhány példa az űrkutatás történetében (Hayabusa szondák, OSIRIS-REx, Rosetta). Az MBR energiatermelését napelemtáblákkal tervezik megoldani, a fedélzetre két kamera és két spektrométer kerülne. A fő tudományos kérdések között szerepel a földi víz kozmikus eredetének kiderítése.

Az Egyesült Arab Emírségek tervezett MBR kisbolygókutató űrszondája 2028-ban indulna útnak. Ezek a tervezett berendezései (a napelemek összehajtva). (Kép: UAE Space Agency)