Készülődés az OSIRIS-REx érkezésére
(Rovat: Távoli világok kutatói - 2023.09.05 08:15.)

A NASA ejtőernyős teszttel gyakorlatozott a kisbolygó-mintahozó szonda tartályának szeptember vége felé esedékes visszatérése előtt.

Az amerikai OSIRIS-REx (Origins, Spectral Interpretation, Resource Identification, Security, Regolith Explorer) űrszonda még 2021 májusában hagyta el a Bennu kisbolygó környezetét, ahová 2016-os indítása után 2018-ban érkezett meg. Feladata az égitest kutatása volt a körülötte húzódó pályáról, távérzékelési módszerekkel, valamint minta begyűjtése a felszíni anyagból. (Az űrszonda útjáról és eddigi eredményeiről szóló cikkeinket a lap alján összegyűjtöttük. – A szerk.) Lassan elérkezik a nagy nap, amikor a Bennu anyagmintáit tartalmazó tartály belép a légkörbe, és Utah állam területén, a Salt Lake Citytől nyugatra található gyakorlótéren (Utah Test and Training Range) ejtőernyős fékezés után földet ér.

Augusztus 30-án még egy utolsó gyakorlatot tartottak, hogy elpróbálják a tartály érkezését és begyűjtését. Ebből a célból egy alakhű másolatot dobnak le helikopterről, több mint 2 km-es magasságból. (Kép: NASA / Keegan Barber)

A valódi OSIRIS-REx tartály szeptember 24-én esedékes landolásakor szolgálatot teljesítő szakemberek végigpróbálták azt az eljárást, amellyel begyűjtik és a NASA Johnson Űrközpontjába való szállításra előkészítik a földközeli kisbolygóból származó mintát. Eközben megismerkedtek a helyszínnel, a kommunikációs eszközökkel.

(Kép: NASA / Keegan Barber)

A kapszulában várhatóan 250 g tömegű minta található, amelyet az OSIRIS-REx 2020 októberében gyűjtött be a Bennu felszínével való rövid érintkezése során. Az anyag laboratóriumni vizsgálata révén a kutatók bepillantást remélnek a Naprendszer keletkezésének irőszakába. Addig azonban, amíg a minta a laborba, még sok mindennek jól kell működnie. Először is a Földhöz közeledő űrszonda szeptember 10-én végzi el a pályamódosító manővert, amely után „irányba áll” a Utah állambeli landoláshoz. Egy héttel később újabb pályaigazító manővert terveznek, ha szükséges a finomítás. A célterület egy 650 km² területű ellipszis alakú régió. Ha minden jól alakul, a végső döntést a landolással kapcsolatban néhány órával a tartály tervezett leválása előtt hozzák majd meg, amikor az OSIRIS-REx 108 ezer km távolságban lesz a Földtől. Az önállósuló, hővédő borítással ellátott kapszula mintegy 4 órányi repülés után ér le a felszínre. Légkörbe lépeskor a sebessége 43 ezer km/h lesz, ezt kell 13 perc alatt 20 km/h-ra csökkenteni.

Addigra maga az űrszonda, amelynek 20 perccel a tartály leválása után bekapcsolják a hajtóműveit, egy olyan manővert hajt végre, amellyel elkerüli a Földdel való – nem kívánt – találkozást. Végül mintegy 800 km-rel a felszín felett suhan majd el. Ahogy korábban mi is írtunk róla, a NASA-nak még nagy tervei vannak vele: 2029-ben, röviddel annak földközelsége után meg kellene látogatnia az Apophis nevű kisbolygót.

Ha bármi rendellenesség történne a kapszula lebocsátását előkészítő manőverek során, a NASA inkább nem engedné el az anyagmintát, hanem újra próbálkozna az OSIRIS-REx szonda két év múlva esedékes következő földközelsége idején. A szakemberek igyekeznek mindenféle egyéb lehetséges komplikációra is felkészülni. Ilyen lehet például, ha a tartály a tervezettnél nagyobb sebességgel csapódna a földbe. Ilyesmire mér volt is példa korábban, a NASA Genesis küldetésével 2004-ben a bolygóközi térből érkező, a napszél részecskéit tartalmazó anyagminta esetében.

Ha minden összejön, a Bennu kisbolygó anyagának vizsgálata azonnal megkezdődik. A legelső eredményeket már október közepére ígérik.