Elkapta az Amaltheát
(Rovat: Távoli világok kutatói, Amerika és az űrcsillagászat - 2024.06.11 07:15.)

A NASA Jupiter körül keringő Juno szondájának sikerült lencsevégre kapnia a bolygó egyik kicsiny holdját.

Amikor a Juno 2024. március 7-én 59. alkalommal repült el a Jupiter közelében, látványos képeket készített a bolygó nagy vörös foltjáról. A felvételek alaposabb átvizsgálása során még valami feltűnt a képeket elemző amatőr kutatónak, Gerald Eichstädtnek: két felvételen is azonosítani tudta apró fekete pontként a Jupiter egyik kis holdját, az Amaltheát.

A NASA Juno szondájának 2024. március 7-én készített felvételei a Jupiter nagy vörös foltjáról és környékéről. A képek készítésekor a Juno mintegy 265 000 km távolságban volt a felhőtakaró tetejétől, a bolygó egyenlítői síkjától körülbelül 5 fokkal északra. (Kép: NASA / JPL-Caltech / SwRI / MSSS; képfeldolgozás: Gerald Eichstädt)

Az Amalthea körülbelül 84 km átmérőjű, vagyis jóval kisebb annál, ami ahhoz szükséges, hogy egy égitest saját gravitációja hatására gömb alakúvá formálódjék, ennek tudható be szabálytalan alakja. A NASA Galileo szondája 2000-ben néhány részletet örökített meg a felszínén, becsapódási krátereket, hegyeket és völgyeket. Az Amalthea az Io pályáján belül kering a Jupiter körül (az Io a négy nagy, Galilei-féle hold közül a bolygóhoz legközelebbi), keringési ideje mindössze 0,498 földi nap.

A felső két kép kinagyított részletein nyíl jelöli az apró fekete pontként megörökített Amaltheát. (Kép: NASA / JPL-Caltech / SwRI / MSSS; képfeldolgozás: Gerald Eichstädt)

Az Amalthea a Naprendszer legvörösebb égitestje, amely a mérések szerint több hőt bocsát ki, mint amennyi a Nap sugárzásából ráesik. Ennek az lehet az oka, hogy a Jupiter rendkívül erős mágneses terében kering, ezért gyors mozgása elektromos áramokat indukál a belsejében. Más magyarázat szerint a hőt a Jupiter árapályereje következtében fellépő feszültség fejleszti (vagyis hasonló hatás, mint ami az Io erős vulkanizmusát okozza).