Megújított európai–japán űregyüttműködés
(Rovat: Távoli világok kutatói, Európai űrpolitika , Japán a világűrben - 2024.12.04 07:15.)

November 20-án Jamakava Hirosi, a japán JAXA és Josef Aschbacher, az európai ESA vezetője aláírásukkal szentesítették a két űrügynökség közötti űrkutatási szerződést.

Cikkünk tulajdonképpen átkötés e havi európai és ázsiai hírmozaikjaink között.

Jamakava Hirosi (Hiroshi Yamakawa, balra) és Josef Aschbacher az aláírási ceremónián. (Kép: JAXA)

Meghosszabbították az Nemzetközi Űrállomás (ISS) programjában, a (Lunar) Gatewayben és több más futó programban (pl. EarthCARE, BepiColombo) folyó közös munkát. Az ISS-en mindkét félnek saját űrlaborja van: az ESA Columbus és a JAXA JEM modulok. (Ráadásul korábban mindkét országnak volt az ISS-t időről időre meglátogató nehéz teherszállító és logisztikai űrhajója, az autópai ATV és a japán HTV – s ennek később jelentősége lesz.) Az EarthCARE (Earth Cloud Aerosol and Radiation Explorer) a Föld légkörét, aeroszoljait és sugárzását vizsgáló automatikus űreszköz, még 2024 májusában startolt. A BepiColombo pedig Merkúr bolygó kutatására indított űrszonda. A most aláírt szerződés négy fő együttműködési területe a bolygóvédelem, a földmegfigyelés, együttműködés alacsony (LEO) pályák térségében és a felfedezésekben (exploration), valamint az űrtudomány.

Bolygóvédelem

Az ENSZ 2029-et a kisbolygó-megfigyelések és a bolygóvédelem évének nyilvánította. Ennek keretében indult 2024 októberében (a JAXA-val együttműködésben) az ESA Hera kisbolygószondája, amely célját 2026-ban éri el. A két ügynökség felgyorsítja az együttműködés lehetőségeinek vizsgálatát az ESA RAMSES (Rapid Apophis Mission for Space Safety) programjában, amely a Földet 2029 áprilisában meglátogató Apophis kisbolygót fogja kutatni. Felmerült, hogy esetleg a japánok készítenék (vagy adnának át) infravörös képalkotót, a napelemszárnyakat, vagy akár indítanák a szondát.

Földmegfigyelés A két ügynökség elsősorban az üvegházhatású légköri gázok kutatásában folytatja az együttműködést, növeli a közös létesítmények használatát és az adatcserét.

Az alacsony Föld körüli pályán és a Naprendszer égitestjeinél folyó – részben személyzetes – kutatás és felfedezés

A két ügynökség folytatja a közös munkát az ISS-en, egyúttal intenzíven dolgozik azon, hogy az ISS utáni korszakban is biztosítsa az időszakos személyzetes jelenlétét a Föld körül. Fokozzák az együttműködést az európai Argonaut automatikus, nehéz holdraszálló teherszállító, a japán hermetikus, nagyméretű holdjáró (inkább lakóautó), azaz a JAXA Pressurized Rover, valamint a valamikor majd a Hold körül keringő Gateway űrállomáshoz terheket szállító HTV-X fejlesztésében.

A Mars-kutatás területén egyeztetik, hogy miképp használhatnák fel a leghatékonyabban azokat a képességeket, amelyekkel mindkét szervezet rendelkezik – pl. az ionhajtóművek és a leszállási technikák területén – azért, hogy a 2030-as években nagy pontossággal landoló, több, kisebb leszállóegységet indíthassanak a vörös bolygóhoz.

Űrtudomány

A két ügynökség folytatja a kooperációt az ESA-vezetésű Athena (új, fejlett röntgen-űrteleszkóp), valamint a közepes méretű programnak jelölt és ott még versenyben álló M-MATISSE és Plasma Observatory projektekben. Egyúttal megkezdik az egyeztetést a következő nagyméretű programokkal kapcsolatban. Ezek közül a közlemény az ESA óriásbolygókat és holdjaikat kutató szondáit, illetve a JAXA vezette LiteBIRD-öt említi.