Intuitive Machines: a második holdi leszálló űrszonda
(Rovat: Távoli világok kutatói, A Holdnál , Hazai kutatóhelyek és űripar - 2025.02.27 06:15.)

Az IM-2 fedélzetén repül a legelső olyan magyar műszer is, amely eljuthat a Hold felszínére.

A szóban forgó berendezés nem más, mint a Puli Space Technologies Kft. NASA-díjjal elismert neutronspektrométere, a Puli Lunar Water Snooper (PLWS), azaz a holdi vízszimatoló. A miniatűr (10 cm × 10 cm × 3,4 cm-es, 400 gramm tömegű) berendezést az Intuitive Machines (IM) Micro Nova Hopper nevű, autonóm rakétameghajtású drónján helyezték el és a vízjég helyi koncentrációit szeretné feltérképezni a felszínen.

A PLWS felépítése. (Kép: Puli Space)

Maga az IM-2 (Athena) űrszonda magyar idő szerint február 27-én 1:16-kor kelt útra, miután egy Falcon-9 rakéta tetején felemelkedett a floridai Kennedy Űrközpont 39A starthelyéről. A szondával a NASA holdi kereskedelmi szállítási programja (Commercial Lunar Payload Services, CLPS) keretében más kísérletek is utaznak az égitest déli pólusvidéke felé. Az űrügynökség ezért 62 millió dollárt fizetett az Intuitive Machines számára. A lehetséges indítási ablak négy napon át lett volna nyitva, az első három napon március 6-i, a negyediken március 7-i holdi landolással számolva.

Az IM-2 Nova-C leszállószonda fő hasznos terhe a NASA PRIME-1 (Polar Resources Ice Mining Experiment-1) kísérlete, amely a Shackleton-kráter peremét veszi célba, hogy ott hasznosítható vízjég után kutasson. A PRIME-1-et felszerelték egy fúróval, amelyet úgy terveztek, hogy akár egy méter mélységig is behatolhasson a felszín alá, valamint egy spektrométerrel, amely méri az illékony anyagokat, például a vízjeget, amelyeken a fúró áthalad. A PRIME-1 mellett a szonda magával visz egy lézeres retroreflektort is, egy olyan passzív műszert, amely lehetővé teszi a Földről végzett precíz lézeres távolságméréseket. (Ilyenek régebben például az Apollo-program űrhajóival is eljutottak a Holdra.)

Az IM-2 és társai bekerülnek a rakéta orrburkolata alá. (Kép: SpaceX)

Az IM-2 kereskedelmi rakományai közül említettük már a cég saját Micro Nova Hopperét, amely a Puli Space vízszimatolóján kívül egy kamerarendszert és a német DLR egy a hőmérsékleti viszonyokat felmérő berendezését is magával viszi. A Grace nevű ugráló eszköz a tervek szerint öt ugrást hajt végre, ezek során akár bejuthat a tervezett leszállóhely közelében lévő kráter belsejébe. A cél olyan helyekre is eljutni, ahová a hagyományos, kerekeken guruló holdjárókkal nem lehetne.

Egy másik kereskedelmi hasznos teher a Nokia kommunikációs rendszere, amely a 4G/LTE hálózatok Holdon való használatának lehetőségét fogja tesztelni. Megkísérli a kommunikációt a Grace-szel és egy másik kereskedelmi rakomány, a Lunar Outpost Mobile Autonomous Prospecting Platform (MAPP) nevű roverével is. Az IM-2-vel megy még egy apró, Yaoki nevű rover, amely a japán Dymon cég gyártmánya, a Freedom, a Lonestar Data Holdings adatközpontja, valamint a Columbia Sportswear hővédelmi technológiáival is folytatnak kísérleteket – ilyesmit már a tavaly a Holdra jutott IM-1 is csinált.

Az Intuitive Machines a SpaceX rakétájának teljes kapacitását megvásárolta, a fennmaradó 800–900 kg hasznos teher keretében pedig három „potyautas” űreszköz áll a Hold felé vezető átmeneti pályára. Az egyik ilyen rakomány a NASA Lunar Trailblazer űrszondája, egy kis méretű űreszköz, amely alacsony energiaigényű pályán jut el a szomszéd égitesthez az elkövetkező négy hónap során, mielőtt július elején a Hold körüli pályára állna. A 200 kg-os űrszonda onnan térképezi majd a víz felszíni eloszlását egy képalkotó spektrométer és hőtérképező műszer segítségével. Nem utolsósorban összehasonlítják majd az eredményeket a PRIME-1 helyszínen gyűjtött adataival.

A 3,5 m-es fesztávolságú napelemszárnyakkal felszerelt Lunar Trailblazer 100 km-es felszín feletti magasságból vizsgálja majd a Holdat. (Kép: Lockheed Martin Space)

A Brokkr-2 Odin az AstroForge, egy kisbolygóbányászatot a zászlajára tűző ​​kaliforniai vállalat űrszondája. Küldetésének célpontja a 2022 OB₅ jelzésű, egy fémtartalmúnak gondolt, kb. 100 m átmérőjű földközeli kisbolygó, amelyhez mintegy 300 nap múlva érkezhet meg. A harmadik plusz rakomány az Epic Aerospace Chimera-1 nevű űrvontatója, amely viszont a geostacionárius pályát célozza, egy a start előtt még ismeretlen rakománnyal.