A Hera megleste a Deimost
(Rovat: Távoli világok kutatói, Űrszondák a Marsnál - 2025.03.14 08:50.)

A tavaly októberben indított európai kisbolygókutató űrszonda a Mars mellett nyert lendületet további útjához, s eközben a bolygót és annak kisebbik holdját is megfigyelte.

A Hera 2024. október 7-én indult Floridából egy Falcon-9 rakétával, hogy meglátogassa a 65803 Didymos kisbolygót és kísérőjét, a Dimorphost, amelyet a NASA DART (Double Asteroid Redirection Test) űrszondája 2022-ben kissé kitérített az eredeti pályájáról. A Hera az Európai Űrügynökség (ESA) bolygóvédelmi küldetése, amely azt fogja vizsgálni, mi volt a Dimorphosba való korábbi becsapódás hatása.

A Hera március 12-én végzett gravitációs lendítő manővert a Mars mellett. A legnagyobb közelség a Marshoz mintegy 5000 km, annak kisebbik, Deimos nevű holdjához viszont csupán 300 km volt. A szonda most először használta fedélzeti műszereit tudományos célokra a Földön és a Holdon túl. Három berendezését aktiválva leképezte a vörös bolygó felszínét, valamint 12,4 km átmérőjű Deimosnak azt a felét, amely holdacska Mars körüli kötött keringése miatt a bolygó irányából sosem létható. Az űrszonda Marshoz képest mért sebessége kb. 9 km/s volt, a Heráról 1000 km távolságból készültek a felvételek.

A látható fény tartományban működő, 1020 × 1020 pixeles Asteroid Framing Camera fekete-fehér fényképe a Deimostól, a háttérben a Marssal. A kamerát navigációs és tudományos célokra egyaránt használják majd. (Kép: ESA)

A Hera Hyperscout H hiperspektrális kamerája 25 különböző látható és közeli infravörös hullámhosszon – tehát az emberi szem érzékenységi határain túli színképtartományban is – végzett méréseket. A műszer segít a vizsgálandó célpint felszíni ásványi összetételének jellemzésében.

A Japán Űrügynökség (JAXA) hozzájárulásaként a fedélzetre került, a középinfravörös tartományban érzékeny Thermal Infrared Imager (TIRI) elkészítette a Mars és a Deimos hőmérsékleti térképét. A berendezéssel olyan fizikai tulajdonságokat lehet vizsgálni, mint a felszín tagoltsága, a részecskék méret szerinti eloszlása és a porozitás. (Kép: ESA / JAXA)

Ezeket a műszereket már korábban is kipróbálták, amikor Hera elhagyta a Földet, de ez az első alkalom, hogy egy kis távoli égitest megfigyelésére alkalmazták azokat. A Hera fedélzetén egyébként több berendezés is repül, amelyeket majd csak a Didymos és Dimorphos közelében aktiválnak. Ezek egyrészt a mostani elrepülésre jellemző nagy távolságból, illetve a célpont mellett ennyire gyorsan elhaladva nem alkalmasak a mérésekre. A lézeres magasságmérő (Planetary Altimeter, PALT) maximális hatótávolsága például 20 km. Más berendezések a Herával együtt repülő két CubeSat fedélzetén vannak, azok viszont csak a kisbolygópáros közelébe jutva önállósodnak.

A Didymos 780 m, a Dimorphos pedig mindössze 151 m átmérőjű, Hera ikercélpontjai tehát sokszorta kisebbek, mint a város méretű Deimos hold. A Hera 2026 decemberében érkezik meg hozzájuk. (Kép: ESA / F. Zonno)