Újra folyik az űrsör
(Rovat: Új eszközök és anyagok, Hazai kutatóhelyek és űripar - 2007.11.19 12:31.)

A magyar SpaceBeer történet folytatódik...

A mikrogravitációs kutatásoknak sok formája létezik. A legismertebbek és egyben a leglátványosabbak a Nemzetközi Űrállomás fedélzetén folyó kutatások, ám más és olcsóbb módszerek is kínálkoznak mikrogravitációs környezetben végzendő kísérletekhez. Az ESA (Európai Űrügynökség) is több „vasat” tart a tűzben e kutatások frontján. Az egyiket az a speciálisan átalakított Airbus-300-as repülőgép jelenti, amelynek parabolarepülései alkalmával a fedélzetén 20-22 másodpercig súlytalanság hozható létre.

Az Airbus-300-as Bordeaux-Mérignac repterén – az űrből nézve... (Kép: Google Earth)

Mint emlékezetes, 2006 szeptemberében egy magyar diákokból álló csapat is részt vett az ESA egyik parabolarepülésén. Az első magyar súlytalansági repülésre készülő SpaceBeer (Űrsör) csapat alumíniumból fémhabot szeretett volna előállítani a rövid, alig 20 másodperces mikrogravitációban. Bár az ELTE, BME és a Miskolci Egyetem diákjaiból álló csapat részt vett a súlytalansági repülésen, a kísérletük sajnos technikai okokból nem sikerült. Az ESA diákoknak meghirdetett ZERO-G repülési kampánya idén elmaradt, így a SpaceBeer csapatnak nem volt alkalma megismételni a nemzetközi érdeklődésre is számot tartó kísérletet.

A magyar diákok által készített SpaceBeer berendezés (jobbra Dr. Babcsán Norbert) (Fotó: Németh Csaba)

A SpaceBeer csapat munkáját tavaly még Berlinből irányító Dr. Babcsán Norbert, idén már mint a Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közalapítvány üzletfejlesztési igazgatója és anyagfejlesztési csoportjának vezetője vett rész német kollégái fémhab kutatási programjában. Az európai tudósok és mérnökök az ESA 46. parabolarepülési kísérletén tizenegy különböző technológia kísérlet végeztek az Airbus-300-as fedélzetén. A zömében fizikai és biológiai kísérletek között sikeresen végrehajtották az első alumínium fémhabos parabolarepülést. Az alumínium fémhab előállításán túl, sikeresen teszteltek egy röntgenkamerát is, amely képes mozgóképet rögzíteni a mikrogravitációs olvasztótégely belsejében végbemenő folyamatokról.

– Ez volt ez első alkalom, hogy mikrogravitációban fémhab előállítása során röntgensugarakat használtunk – mondta Vladimir Pletser, az ESA parabolarepüléseinek vezetője –, s így beleláttunk a kemencében végbemenő folyamatokba. A berlini Műszaki Egyetem Hahn-Meitner Intézete és a svéd Space Corporation kísérleti programjában a magyar Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közalapítvány is részt vesz, Dr. Babcsán Norbert vezetésével. A november 13-án a Bordeaux-Mérignac repülőtérről felszállt Airbus-300-as fedélzetén végzett fémhabkészítést az ipar több területe is érdeklődéssel figyelte, hiszen a fémhabok iránt komoly érdeklődés mutatkozik a repülőgépiparban és az autógyártásban is. Olyan alkalmazott kutatásról van szó, amely előtt komoly ipari háttér és felvevőpiac áll.

Az alumínium fémhab előállítása és a röntgenkamera tehát jól vizsgáztak az Airbus-300-as fedélzetén a 22 másodpercig tartó mikrogravitációs környezetben. A magyar részvétellel folyó kutatások most folytatódnak. A kamerát ugyanis szeretnék kipróbálni hosszabb idejű súlytalanság alatt is. Erre ad lehetőséget az ESA svédországi rakétakísérleti telepéről indítható MASER-11 rakéta. A kétfokozatú, szilárd hajtóanyagú rakéta mintegy 250-320 km-es magasságot ér el, s fedélzetén hét percig hozható létre mikrogravitáció. A rakéta 395 kg hasznos terhet, vagyis tudományos berendezéseket szállíthat a fedélzetén. Ez repülésenként általában 4-5 kísérletet jelent, melyek ejtőernyővel térnek vissza a hét perces repülés után.

Az 1987 márciusa óta folyó MASER-program már számos, később űrhajók, űrállomások fedélzetén folytatódó kísérlet bölcsője volt. A német és svéd, s velük a magyar kutatók is most abban bíznak, hogy a 2008 áprilisában esedékes rakétakísérlet hét perces súlytalansági állapota elegendő időt biztosít majd az alumíniumfémhab-kísérletek és az azokba bepillantást engedő röntgenkamera tesztelésére. A rakéta jó ugródeszka lehet egy későbbi, már a világűrben – pl. a Nemzetközi Űrállomáson – végzendő kísérlethez is.

MASER rakéta startja Észak-Svédországban (Kép: ESA)

A Magyar Űrkutatási Iroda, a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal és az Európai Űrügynökség által támogatott, SpaceBeer (Űrsör) néven ismertté vált kísérletsorozat tehát folytatódik. S csak remélhetjük, hogy újabb sikereket hoz majd a magyar kutatóknak is.

Németh Csaba