Űrvilág űrkutatási hírportál (http://www.urvilag.hu) | |||
Az innovatív EO-1 műhold tíz éve (3. rész) Az ALI (Advanced Land Imager) detektort azért építették, hogy megalapozzák a régebbi amerikai Landsat földmegfigyelő műholdak technológiájának megújítását.
Párizs részlete 2002. július 29-én, fent egy 30 m-es felbontású, multispektrális, lent pedig egy élesebb, a pánkromatikus kép felhasználásával javított (10 m/pixeles) ALI felvételen. A különbség ebben a városi környezetben igencsak szembeötlő. (Képek: NASA / Robert Simmon)
Az ALI a Landsat-érzékelőkhöz képest másban, a képek felvételének módjában is újszerű. Korábban a terepet az egyik oldalról a másik felé haladva, sávokban, mintegy seprésszerűen pásztázták. Így a kép vízszintes sávokból állt össze. Az ALI esetén az egymás mellett elhelyezett detektorok párhuzamos sávokban, függőlegessel felülről lefelé haladva állítják elő a felvételeket. Ezzel a megoldással ugyanazt a feladatot kevesebb mozgó optikai elemmel meg lehet oldani, ami csökkenti az alkatrészek meghibásodási lehetőségét. Az ALI eddigi tíz éves élettartama bizonyította, hogy a módszer hosszú távon is megbízhatóan működik.
A Landsat érzékelői függőlegesen lefelé tekintenek. Így a műholdpálya földfelszíni vetületének ismétlődési periódusa miatt egy adott helyről 16 naponta tudnak felvételt készíteni. Az EO-1 műszerei – az ALI és a Hyperion – ezzel szemben irányíthatóak. Ennek akkor van nagy jelentősége, ha például egy természeti katasztrófa vagy más gyors lefutású jelenség hatásait szeretnék vizsgálni. Ilyenkor 2-5 napon belül meg tudják ismételni a megfigyeléseket.
(Sorozatunk negyedik, befejező részében az EO-1 műholdat, mint „okos” űreszközt mutatjuk be.) | |||
|