Az ESA vízkezelő rendszere
(Rovat: Új eszközök és anyagok, Környezetünk védelme - 2016.01.11 07:15.)

Az ESA által fejlesztett szennyvíztisztító rendszer bekerült a száz legjobb éghajlatkímélő technológia közé.

A válogatást egy francia környezetvédelmi magazin (Environnement Magazine International) készítette a párizsi klímacsúcs alkalmából kiadott tematikus számában. A víztisztító rendszert az ESA az úgynevezett „szürke szennyvíz” (a mosáshoz és az ételek készítéséhez, előkészítéséhez használt víz) megtisztítására és újrahasznosítására fejlesztette ki. A rendszert már egy évtizede használják az ESA közreműködésével működtetett francia–olasz Concordia kutatóállomáson az Antarktiszon.

A „szürke”, azaz korábban mosásra és ételek készítésére használt szennyvizet újrahasznosító rendszer már egy évtizede működik az Antarktiszon, a francia–olasz Concordia bázison. A többlépcsős tisztítási folyamatban a vizet méhsejt szerkezetű kerámia elemeken vezetik át, amelyekbe az emberi hajszálnál 700-szor vékonyabb lyukakat fúrtak. Ezután két membránon is átvezetik a vizet. (Kép: ESA)

Következő lépésként a szennyvízkezeléssel foglalkozó francia Firmus cég a német Belectric céggel összefogva úgy fejlesztette tovább a rendszert, hogy az kizárólag megújuló energiaforrásokat használjon. Az UNESCO-val együttműködve a marokkói Kenitrai Egyetem használja a rendszert, hogy a hallgatói részére tisztított vizet állítson elő az emberi fogyasztásra nitrát- és műtrágyatartalma miatt alkalmatlan talajvízből. A berendezésben a többlépcsős tisztítási folyamatban a vizet méhsejt szerkezetű kerámia elemeken vezetik át, amelyekbe az emberi hajszálnál 700-szor vékonyabb lyukakat fúrtak. Ezután két membránon is átvezetik a vizet. Az eljárás ötlete az ESA MELiSSA (Micro-Ecological Life Support System Alternative) kezdeményezéséből ered, amelynek keretében a majdani hosszú időtartamú, a távoli világűrbe indítandó expedíciók számára akarnak zárt láncú életfenntartó rendszereket kifejleszteni.

Az ESA által kifejlesztett technológiát a francia Firmus cég ültette át a gyakorlatba. A napelemekkel és szélgenerátorral működtetett rendszert egy marokkói iskolába telepítették, ahol a talajvizet megtisztítva látják el a tanulókat egészséges ivóvízzel. (Kép: Firmus)

A MELiSSA kutatás-fejlesztés vezetője, Cristophe Lasseur elmondta, hogy az ember átlagosan 1 kg oxigént, 1 kg élelmet és 3 liter vizet fogyaszt naponta, ezért a hosszú távú űrrepülésekhez nélkülözhetetlen a víz visszanyerése. Az űrrepülő személyzet tagjai naponta 2–20 liter „szürke”, 1,5 liter „sárga” (vizelet) és 0,2 liter „fekete” (szilárd szerves anyagok és emberi ürülék) szennyezést produkálnak, tehát a szürke szennyvíz visszanyerésére összpontosítanak, mert ez adja a legnagyobb mennyiséget, és ezt a legegyszerűbb megtisztítani.

A Concordia kutatóállomás az Antarktiszon. A nyári félévben élénk kutatómunka folyik a legkülönbözőbb tudományterületeken, a téli félévben csak az állomást fenntartó személyzet marad a helyén, olyankor az állomás megközelíthetetlen. (Kép: IPEV / PNRA / C. Leroy Dos Santos)

A Concordia állomás ideális helyszín a rendszer kipróbálására, mert teljesen el van szigetelve a külvilágtól (csak a helyi nyáron, és akkor is csak repülőgéppel közelíthető meg, a legközelebbi lakott kutatóállomás több száz km-re fekszik), az Antarktiszi Egyezmény pedig előírja, hogy a kontinensen semmiféle emberi eredetű szennyezőanyag sem maradhat. A szürke szennyvizet megtisztító rendszert 2005 óta használják a Concordián. A kerámia szűrők még az eredetiek, a membránokat időről időre cserélik.

A francia Environnement Magazine International a párizsi klímacsúcs alkalmából megjelentetett különszáma az ESA-fejlesztésű szennyvízkezelő rendszert a száz legjobb éghajlatkímélő technológiája közé sorolta. (Kép: ESA)