Szigonyozás az űrben
(Rovat: Új eszközök és anyagok, Környezetünk védelme - 2019.02.18 07:15.)

Egy brit kísérleti műhold sikeresen tesztelte a módszert, amit egyszer majd az űrszemét eltakarítására is be lehet vetni.

A RemoveDEBRIS nevű műhold készítője, a brit Surrey Satellite Technology Ltd. (SSTL) akciófilmbe illő videót tett közzé a február 8-án elvégzett kísérletről. A szigony célpontja persze nem egy másik műhold volt, hanem egy négyzet alakó céltárgy, amelyet a kis űreszközről másfél méter hosszan kinyúló rúd végén helyeztek el. A szigonyt 20 m/s sebességgel lőtték ki és eltalálták vele a panelt.

A videón először lassítva láthatjuk az akciót, majd valós sebességgel is megtekinthetjük azt (a gyorsaság miatt nem igazán látszanak a részletek). Végül az akció után 24 órával is megmutatják a műholdon elhelyezett kamera felvételét. (Videó: SSTL)

A szigony egy kábelre volt erősítve, így végül is nem hagyta el a műholdat, vagyis nem növelte az űrszemétdarabok számát. A 15,2 millió eurós projekt keretében elkészített, 1 m élhosszúságú kocka alakú kísérleti műholddal kipróbált technológiával a távlati cél, hogy a jövőben a forgalmas alacsony pályák térségében a már használaton kívüli, tönkrement műholdakat ilyen módon begyűjthessék, majd az egészet a sűrű légkörbe vezessék, hogy ott megsemmisüljenek.

A RemoveDEBRIS műhold tavaly június 20-án állt önálló pályára, a Nemzetközi Űrállomásról való kibocsátása után. Oda áprilisban, egy Dragon teherűrhajóvl jutott fel. (Kép: NASA / NanoRacks / Ricky Arnold)

A RemoveDEBRIS műhold korábban, még szeptemberben egy róla önállósuló apró CubeSat, mint célpont segítségével a hálóval való befogást is kipróbálta. Októberben egy másik CubeSat arra szolgált, hogy egy színes optikai kamera és lézeres távolságmérő segítségével meghatározzák a céltárgy pozícióját, sebességét és térbeli orientációját. Bár ez utóbbi része a kísérleteknek kevésbé látványos, mint a hálós befogás vagy a szigonyozás, a befogni kívánt űrszemét #&8222;becserkészésének” képessége legalább olyan fontos eleme a takarítási folyamatnak.

A szigonyozásra visszatérve: ha egyszer valódi műholdon szeretnék alkalmazni, figyelni kell arra, hogy hova irányítják. A hajtóanyag tartályát eltalálni például nem volna szerencsés, nehogy a benne maradt üzemanyag elkezdjen szivárogni, vagy akár fel is robbanjon.

A RemoveDEBRIS műhold számára még egy kísérlet van hátra, amit márciusra terveznek. Ekkor egy nagy felületű vitorlát bont majd ki, hogy az alacsony pályák térségében a mégoly ritka légkör ellenállását kihasználva gyorsabban fékeződjön. A 400 km körüli magasságból süllyedve így gyorsabban eléri a sűrű légrétegeket, ahol végül felforrósodik és megsemmisül. A számítások szerint erre 8 hét alatt kerülhet sor, a természetes körülmények között várható két és fél évvel szemben. A korábban tesztcélból kibocsátott két CubeSat sem marad sokáig Föld körüli pályán, hónapokon belül elég a légkörben. Mivel a projekt célja az űrszemét elleni eljárások kidolgozása, nyilván ügyeltek rá, hogy maga a RemoveDEBRIS ne gyarapítsa a Föld körül keringő hulladékdarabok számát. Becslések szerint a bolygónk körül keringő tárgyak össztömege jelenleg 8000 tonna lehet, ami összemérhető a párizsi Eiffel-torony tömegével. Ezek között már tönkrement műholdak, azok darabjai, elhasznált rakétafokozatok is találhatók. De persze nem csak az össztömeg számít, hanem a darabkák száma is, hiszen szerencsétlen esetben akár egy néhány milliméternyi, de nagy sebességgel ütköző szilánk is tönkretehet egy egész űreszközt vagy valamely fontos berendezését.

A RemoveDEBRIS részben az Európai Unió kutatás-fejlesztési keretprogramjának finanszírozásával valósult meg. Tíz cég vett benne részt, köztük az SSTL mellett olyan vezető űripari vállalkozások, mint az Airbus Defence and Space és az ArianeGroup.