Felfedezték Naprendszerünk ikertestvérét?
(Rovat: Űrcsillagászat Európában, Távoli világok kutatói - 2003.07.08 00:07.)

A legújabb szenzációs exobolygó-felfedezés egy 90 fényévre lévő bolygórendszerről árulkodik, amelyben Jupiterünkhöz hasonló gázóriás kering Napunkhoz hasonló központi csillaga körül.

A HD 70642 jelű csillag körül újonnan felfedezett gázóriás az eddig ismert exobolygók közül a leginkább hasonlít a Jupiterre. A rendszer paraméterei kísértetiesen emlékeztetnek Naprendszerünkre, az eddigi extrém rendszerekhez képest úgy tűnik ez az első olyan, amely valóban saját bolygórendszerünkhöz hasonló felépítésű lehet.

A gázóriás mintegy kétszerese a Jupiternek, központi csillagától – amely Napunkhoz hasonló, sárga törpe – 3,3 Csillagászati Egység (CS.E.) távolságban kering, s hat év alatt járja körbe kis excentricitású, azaz majdnem kör alakú pályán. Ehhez képest Naprendszerünk óriása, a Jupiter mintegy 5 Cs.E. távolságban kering a Nap körül, 12 éves keringési idővel.

A felfedezést egy nemzetközi kutatócsoport jelentette be, az ausztráliai 3,9 méteres Angol-Ausztrál Távcsővel (AAT) végzett méréseik alapján. A csillag radiális sebességváltozásából jöttek rá, hogy a színképében mutatkozó Doppler-eltolódások egy bolygó gravitációs „rángatásának” eredménye.

A mi Naprendszerünkben az újonnan felfedezett bolygó keringési távolsága a kisbolygók övezetének felel meg. Itt kering a Mars és Jupiter közötti űrt kitöltő kőzettörmelék és aszteroida nagy része, amelyek a jelenleg elfogadott elméletek szerint soha nem állhattak össze bolygóvá a Jupiter közeli perturbációs hatása miatt.

Naprendszerünkhöz hasonlóan egy óriásbolygó jelenléte rendkívül „jótékony” lehet a rendszer stabilitásának szempontjából. Gravitációs hatása révén befogja vagy éppen kirepíti a bolygórendszer külsőbb részeiről befelé induló üstökösöket, meteorokat, amelyek a belső kőzetbolygókba csapódva katasztrófákat okozhatnak, akár az életet is eltörölhetik, például Földünk felszínéről.

Egyelőre úgy tűnik, hogy a HD 70642 rendszerében ennél a gázóriásnál beljebb nem található óriásbolygó. Ez azt jelenti, hogy van rá esély, hogy kialakulhattak beljebb kőzetbolygók, amelyek talán az élet bölcsőjévé válhattak. Mivel maga a felfedezett bolygó gázóriás, rajta az élet reménye igen csekély. Feltételezhető azonban, hogy keringhetnek körülötte holdak, amelyek szintén megfelelő helyek lehetnek az élet számára, mint ahogy a mi Naprendszerünkben is, a Marson, mint potenciális kőzetbolygó jelöltön kívül az óriásbolygók holdjain van esély arra, hogy magukon hordozhatják az élet csíráit, pl. Európa (Jupiter), Titan (Szaturnusz).

Az eddig felfedezett több, mint 100 naprendszeren kívüli bolygó szinte mind szélsőséges paraméterekkel rendelkezik. Vagy csillagukhoz rendkívül közel keringő, ezért gyors keringési idővel rendelkező ún. „forró Jupiterek” voltak, illetve nagy tömegük vagy pályájuk jelentős elnyúltsága (excentricitása) miatt nem illenek bele jelenlegi bolygórendszer-keletkezési elméleteinkbe, s szélsőséges eseteknek számítottak. Sajnos azonban eszközeink, módszereink ezekre a típusú bolygókra érzékenyek, ezeket lehet legkönnyebben kimutatni velük.

Az idegen bolygó csillaga, a HD 70642 a Hajófar (Puppis) csillagképben található. A körülötte lévő Hajógerinc (Carina), Hajóvitrla (Vela), sőt még a Galamb (Columbia) csillagképekkel együtt az ókorban egy csillagképet alkottak. A görög mitológiában az Aranygyapjú keresésére indult hős járművéről neveztek el Hajónak (Argo Navis). Az 1750-es években azonban egy francia csillagász túl nagynak ítélte meg a csillagképet és szétdarabolta. A töredékek azonban még mindig az egykori Hajóra utalnak, s arra, hogy a görög hőst a Galamb (Columbia) vezette el a Fekete tengerhez a Dardanellákon át.