Szén és oxigén egy exobolygó légkörében!
(Rovat: Űrcsillagászat Európában, Szárnyaló képzelet , A Nap és bolygótestvéreink - 2004.02.03 13:27.)

Első alkalommal sikerült szén és oxigén jelenlétét kimutatni egy Naprendszeren kívüli bolygó légkörében.

Régi ismerősünkről, a HD 209458 jelű csillag körül keringő bolygóról már korábban is több megdöbbentő hír látott napvilágot. 2001 novemberében jelentették be a szenzációs felfedezést, amely szerint ez az első olyan Naprendszeren kívüli bolygó, amely körül légkör jelenlétét sikerült kimutatni. Nem sokkal később már az atmoszféra felső rétegét jelentő hidrogénkoronát is felfedezték, ezt a légkör elnyúlt csóvaként húzza maga után pályáján. Az üstökösökhöz hasonló légköri forma egyáltalán nem meglepő, hiszen a bolygó három és fél napos periódussal kering rendkívül közeli pályáján központi csillaga körül.

Az újabb felfedezés is szoros összefüggésben áll a közeli csillag légkör-elfújó hatásával. A nagy energiájú hidrogén atomok ugyanis nehezebb tömegű elemeket is képesek magukkal ragadni egy szuperszonikus sebességű űrutazásra. A közeli csillag forróságát is tekintetbe véve tehát nem meglepő, hogy a légkör felforr és jelentős tömeget veszít a kozmikus „párolgás” következtében.

Korábban azt gondolták, hogy az erős párolgás következtében másodpercenként akár tíz tonnányi anyagot is veszíthet légköréből a bolygó másodpercenként. Ám valószínűleg ennél sokkal nagyobb mértékben fújja el a csillag a bolygó légkörét. A nagy sebességre felgyorsult hidrogén nehezebb elemeket is magával ragad, például oxigént és szenet. Mivel a HD 209458b jelű bolygó a csillagtól mintegy 7,7 millió kilométeres távolsásban kering – ami kozmikus léptékben rendkívül közeli – jelentős gravitációs kölcsönhatás lép fel a két égitest között, így az atmoszféra külső részeinek hőmérséklete elképesztően magas, 10 000°C-os. Ezeknek az effektusoknak köszönhetően a légkör furán torzult alakot vesz fel, amely leginkább egy rögbi labdához hasonlít.

Az exobolygó pályája során áthalad a csillag korongja előtt, így a csillag hozzánk beérkező fényének egy része áthalad a bolygó légkörén. Ez által válik meghatározhatóvá spektroszkópiai mérésekkel a légkör összetétele. Így először nátrium, majd hidrogén, s ez alkalommal oxigén és szén jelenlétét is sikerült kimutatni.