Kimúlóban a CoRoT
(Rovat: Űrcsillagászat Európában - 2012.11.29 07:15.)

Félő, hogy a francia-európai exobolygó-kereső űrtávcső már nem tudja megkezdeni programjának második meghosszabbítását.

A 2006-ban indított, sikeres űrcsillagászati mesterséges hold egyrészt a csillaguk előtt átvonuló exobolygókat keresett ún. tranzit módszerrel, vagyis az apró, a keringési periódusuknak megfelelő időnként visszatérő fényességcsökkenések kimutatásával. Másrészt a csillagok periodikus fényváltozásai alapján csillagrezgésekre, s ezeken keresztül az égitestek belső felépítésére vonatkozó információkat gyűjtött. November 2-án azonban felmondta a szolgálatot a második fedélzeti számítógépe is, így – bár a kiszolgáló műholdplatform normálisan működik – nem tudnak tudományos méréseket végezni az űrtávcsővel. A földi irányítók még megpróbálnak úrrá lenni a helyzeten, megkísérelve a két, külön-külön már működésképtelen számítógép egyes részegységeinek együttes használatát, de a sikeres javításra már kevés a remény.

A fedélzetén egy 27 cm-es átmérőjű távcsövet működtető CoRoT (COnvection, ROtation and planetary Transits) a szakértők szerint már túl sok – a teljes élettartamára tervezett dózisnál kétszer nagyobb – sugárzást kapott, így a számítógépes hibára számítani lehetett. Föld körüli pályáján rendszeresen elhaladt az ún. dél-atlanti anomália térségében, ahol kb. 200 és 800 km magasság között a földi magnetoszféra védőpajzsa gyengébb. Így a becsapódó elektromosan töltött részecskék a szokottnál is jobban megviselték a CoRoT elektronikus alkatrészeit.

A CoRoT repülésének 5. évfordulóját ünneplő 2011-es konferencia plakátja. (Kép: CNES)

A CoRoT több mint 30 igazolt exobolygót talált. Köztük talán a legnevezetesebb a CoRoT-7b, az elsőként felfedezett kőzetbolygó a Naprendszeren kívül. Emellett mintegy 500 jelölt van még a listán, amelyek létezését további mérésekkel kell megerősíteni. Az űreszköz tudományos programjának második meghosszabbítását, ami 2013 elején kezdődött volna, épp nemrég fogadták el. A tranzit jelenséget mutató exobolygók utáni űrbeli „vadászat” most már egyedül az amerikai Keplerre marad. Míg a Kepler állandóan egy kijelölt területet figyel az égen, addig a CoRoT célpontjainak megválasztásában nagyobb volt a szabadság. Így olyan különleges helyeken – például csillaghalmazokban – is tudott bolygók után kutatni, amilyenek nem esnek a Kepler-űrtávcső látómezejébe.