Mi várható 2013-ban? (2. rész)
(Rovat: Űrcsillagászat Európában, Amerikai távérzékelő műholdak , Lássuk és halljuk egymást - 2013.01.04 08:15.)

A legérdekesebbnek ígérkező műholdas és űrszondás programok az előttünk álló esztendőben.

Már tavaly beharangoztuk, de 2013 elejére csúszott át az Európai Űrügynökség (ESA) három tagból álló Swarm „műholdrajának” pályára állítása. A kis űreszközök a Föld mágneses terének felmérésére készültek. Négy évesre tervezett működési idejük alatt alacsony (300 km és 490 km közötti magasságú) poláris pályákon repülnek majd. A mostani tervek szerint februárra várható a startjuk egy Rokot hordozórakétával.

Az ESA űrcsillagászati programjának következő „zászlóshajója”, a Gaia izgalommal várt indítására októberben kerülhet sor egy Fregat végfokozattal felszerelt Szojuz rakétával, a kazahsztáni Bajkonurból. A 2 tonna tömegű Gaia a Nap–Föld rendszer külső, L2 jelű Lagrange-pontja körüli pályára áll, ahonnan öt éves működése alatt többször végigpásztázza a teljes égboltot. Feladata a Tejútrendszer csillagainak eddigi legpontosabb feltérképezése, galaxisunk háromdimenziós „térképének” megalkotása. Pozíciós mérései forradalmasítani fogják az égitestek helyzetének meghatározásával foglalkozó asztrometria tudományát, soha nem látott pontosságú égi vonatkoztatási rendszert állítva elő.

A Gaia a Galaxis feltérképezése közben, a Földtől másfél millió km-re, fedélzetén egy milliárd pixeles CCD detektorral. (Fantáziakép: ESA / Medialab)

2013 fontos év lesz a földmegfigyelés szempontjából is. Már a kaliforniai starthelyen várja felbocsátását a világ legrégebb óta folyó műholdas földmegfigyelő programja, az amerikai Landsat legújabb műholdja. A Landsat Data Continuity Mission (LDCM, vagy Landsat-8) feladata a több mint négy évtizedes megfigyelési sorozat folyamatosságának biztosítása új, még modernebb fedélzeti műszerekkel. A február 11-ére tervezett indításhoz Atlas-5 hordozórakétát használnak majd, amivel a Landsat-8 705 km magas poláris napszinkron pályára kerül, közel 100 percenként kerülve meg a Földet.

Legkorábban szeptemberre várható egy másik sikeres sorozat, a francia SPOT 7-es számú holdjának a felbocsátása, egy indiai PSLV rakétával. A nagy (2 m-es) felszíni felbontásra képes távérzékelő hold „testvére”, a SPOT-6 2012-ben állt pályára. Az ESA számára fontos start lesz a Sentinel-1A felbocsátása Szojuz rakétával, a francia guyanai Kourou űrközpontból. A C-sávú radarberendezéssel repülő műhold egy azonos felszereltségű páros első tagja lesz. A Sentinel-1B majd 2014-ben követheti. A radarmérésekkel a korábbi európai ERS és Envisat műholdak hagyományait folytatják, az új Sentinel hold(ak) pályára állítása pedig az Envisat tavalyi kiesésével még sürgetőbbé vált. A Sentinel-1 a korábbiaknál természetesen jobb minőségű, és szinte azonnal hozzáférhető adatokat biztosít. A műholdak remélt élettartama legalább 7 év lesz.

Az európai Sentinel-1A radaros távérzékelő műhold 700 km magas poláris pályán. (Fantáziakép: ESA)

Az amerikaiak az év elején, január 29-én állítják pályára a TDRS-K jelzésű távközlési műholdjukat. A Földet körbevevő geostacionárius pozíciókban elhelyezett TDRS adatátjátszó műholdak rendszere biztosítja a folyamatos kommunikációs kapcsolatot a NASA földi irányító központja és a Nemzetközi Űrállomás, valamint más, alacsony pályákon keringő űreszközök között. A legújabb TDRS-K egy Atlas-5 rakétával startol Floridából. Az új generációs TDRS holdak közül az elkövetkező években még két darab készül (a TDRS-L 2014-re és a TDRS-M 2015-re). Már egy évtized is eltelt azóta, hogy a NASA frissítette az alapvető fontosságú TDRS holdjainak rendszerét.

Műholdindítást várhatunk, méghozzá az év elején Dél-Koreából (a Naro-1 rakéta legújabb, immár remélhetőleg sikeres startja 2012 végéről csúszik át erre az évre), és Irán is ígéri saját űrprogramja folytatását.

A bolygókutató programokban 2013 főleg a folytatások éve lesz. Többen közt tovább dolgozik a Marson a 2012-ben odaért amerikai Curiosity. Nem nehéz megjósolni, hogy látványos és érdekes tudományos eredményeket produkál majd a marsi önjáró laboratórium. Az amerikai űrszondák közül folytatja munkáját a Szaturnusz körül a Cassini és a Merkúr körül – legalább márciusig, a meghosszabbított küldetése hivatalos végéig – a MESSENGER. A kínaiak várhatóan idén, a második félévben indítják a Holdhoz a harmadik, Csang'e-3 nevű szondájukat, amivel már sima leszállást is terveznek a felszínre. Az év vége felé indítják az amerikaiak a Mars légkörének tanulmányozására szánt MAVEN (Mars Atmosphere and Volatile EvolutioN) űrszondát, amely már csak 2014-ben ér a helyszínre, hogy ott a bolygó körüli pályára álljon.

„Teremészetesen” tovább kering alacsony Föld körüli pályán a Masat-1, az első magyar készítésű műhold. Remélhetőleg a tavaly év elején felbocsátott műegyetemi pikoműholddal kapcsolatban is hallunk majd érdekességeket 2013-ban. Szokás szerint számos más műhold – földmegfigyelő, távközlési, navigációs, meteorológiai, katonai űreszköz – áll majd pályára ebben az évben is. Mindezekről, valamint az űrtevékenység alkalmazási területeiről, az űrpolitikai fejleményekről, a közeli és távolabbi jövőre vonatkozó tervekről az Űrvilág cikkeiben továbbra is igyekszünk beszámolni.