CoRoT: hivatalosan is vége a bolygóvadásznak
(Rovat: Űrcsillagászat Európában - 2013.07.01 07:15.)

A francia vezetéssel 2006-ban indított űrtávcső tavaly novemberben keletkezett számítógépes hibáját nem sikerült kijavítani.

A CoRoT (teljes nevén COnvection, ROtation and planetary Transits) műhold így is kétszeresen élte túl tervezett működési élettartamát. Feladata egyrészt a csillaguk előtt tőlünk nézve átvonuló exobolygók keresése volt tranzit módszerrel. Az eredmény: eddig 32 megerősített exobolygó, és százas nagyságrendű jelölt, amelyek igazolása földi távcsöves mérésekkel még folyamatban van. Másrészt a CoRoT a csillagok periodikus fényváltozásai alapján csillagrezgésekre, s ezeken keresztül a csillagok belső felépítésére és fizikai tulajdonságaira vonatkozó információkat gyűjtött, ugyancsak sikerrel.

A CoRoT műhold. (Fantáziakép: CNES / D. Ducros)

A CoRoT 2006. december 26-án startolt. Francia kezdeményezésre készült, de az űreszköz megépítéséhez jelentősen hozzájárult még az Európai Űrügynökség (ESA), valamint Ausztria, Belgium, Németország, Spanyolország és Brazília is. A tudományos programban sokan mások – így hazai kutatók, az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézetének munkatársai - is részt vettek. A 27 cm-es átmérőjű távcsővel felszerelt, igen pontos fényességmérésre képes űreszközzel a működési ideje alatt gyűjtött adatok feldolgozása még eltart egy darabig.

A CoRoT programját eredetileg 3 évesre tervezték, majd a sikerre való tekintettel kétszer – 2009-ben és 2012-ben – meghosszabbították. Sajnos azonban a második hosszabbítást lehetetlenné tette a számítógépes hiba, amiért minden bizonnyal a kozmikus sugárzás nagyenergiájú részecskéi tehetők felelőssé. A tudományos mérési adatok Földre küldése 2012. november 2-án állt le. A műholdplatform azonban működőképes maradt, a kommunikáció nem szakadt meg. Így a földi irányítók próbálkoztak a javítással – a jelek szerint sikertelenül. Most már csak néhány technológiai kísérletre használják, mielőtt végleg lekapcsolnák. Az akkor már inaktív műhold pályafutása egy idő után a Föld sűrű légkörében való elégéssel ér véget.

A CoRoT exobolygó-sikerlistáján elöl áll az első ismert, a Földhöz összetétele szempontjából hasonló kőzetbolygó, amely egy a Naphoz hasonló csillag körül kering (CoRoT-7b). Csupán a CoRoT adataiból is az exobolygók világának hihetetlen változatossága tárult a csillagászok elé. (A hasonló elven, a bolygók átvonulását detektáló tranzit módszerrel működő, termékeny exobolygó-felfedező amerikai Kepler-űrtávcső a CoRoT után indult.) A CoRoT-16b például egy óriásbolygó, amely mindössze 24 órán belül megkerüli a csillagát. A CoRoT-9b keringési ideje ugyanakkor 95 napos. A bolygók anyagának sűrűsége ugyancsak tág határok közt változhat. A CoRoT-20b a Földnél kétszer sűrűbb, ami arra utal, hogy magja gazdag lehet nehéz kémiai elemekben. Mások, mint a CoRoT-26b sűrűsége még a Szaturnuszénál is kisebb; ezek óriásira puffadt gázbolygók. A CoRoT mérései révén hasonlóan jelentős eredményeket sikerült elérni a csillagok fizikájával kapcsolatban. A Napéhoz hasonló oszcillációkat fedeztek fel jelentősen eltérő típusú, idősebb és nagyobb tömegű csillagok esetén. Az ún. vörös óriásoknál – amelyek benépesítik Tejútrendszerünket, és egészen nagy távolságokig is megfigyelhetők – kimutatták, hogy rezgéseik a tömegükre, a sűrűségükre és a pontos korukra vonatkozó információval szolgálnak.

Az űreszközökkel végzett exobolygó-kutatás szempontjából nem a mostani az egyetlen rossz hír a közelmúltból. A Kepler ugyancsak gyengélkedik, jelenleg legalább az egyik elromlott helyzetstabilizáló lendkerekének újraindításával próbálkoznak. Ha ez nem sikerül, akkor más jellegű feladatot kell találjanak az űrteleszkópnak. Az ESA-nál tavaly elfogadott Cheops műhold 2017-ben startolhat. Amerikában a TESS van készülőben, szintén 2017-es indításra. Addig is az exobolygó-kutatók el lesznek foglalva földi mérésekkel, illetve a CoRoT és Kepler még megerősítésre váró bolygójelöltjeinek vizsgálatával.