Jelentősen késik az Euclid
(Rovat: Űrcsillagászat Európában, Távoli világok kutatói - 2017.11.04 07:15.)

A NASA által szállítandó infravörös detektorok műszaki problémái miatt legalább egy–másfél évvel csúszhat az ESA Euclid szondájának indítása.

A Euclid az Európai Űrügynökség (ESA) Cosmic Vision programja keretében 2011-ben megvalósításra kiválasztott, közepes méretű (M osztályú) küldetés. (A Cosmic Vision M osztályú küldetései időrendben a Solar Orbiter, az Euclid és a Plato.) A Euclid feladata a Világegyetem anyagának jelenlegi ismereteink szerint 95%-át kitevő sötét anyag és sötét energia kutatása. A látható és a közeli infravörös tartományban működő, 2,2 tonnás szonda főtükre 1,2 méter átmérőjű lesz. Indítását kezdetben 2019-re, újabban (eddig) 2020-ra tervezték. A szondát a francia guyanai Kourou űrközpontból Szojuz rakétával indítanák, a távcső több korábbi infravörös küldetéshez hasonlóan a Földtől 1,5 millió km távolságban, a Nap–Föld-rendszer L2 Lagrange-pontjában dolgozik majd.

Fantáziarajz az ESA Euclid űrtávcsövéről. (Kép: ESA / C. Carreau)

Az ESA úgy döntött, hogy a távcső közeli infravörösben dolgozó spektrométert és fotométert tartalmazó műszerének (NISP, Near-Infrared Spectrometer and Photometer) elkészítésébe bevonja a NASA-t, mert a szonda tervezésekor Európában nem állt rendelkezésre a korszerű infravörös detektorok elkészítéséhez szükséges technológia. (Az ESA-ban előírás, hogy ESA-n kívüli országból csak akkor vásárolható technológia, ha az elsősorban az ESA tagállamaiban, másodsorban más európai országban sem áll rendelkezésre a kívánt minőségben.) A NASA 2013-ban elfogadta a felkérést, amelynek értelmében vállalta a közeli infravörös műszer bizonyos alkatrészeinek elkészítését és a küldetést támogató tudományos központ létesítését. A 2016-os pénzügyi évben a NASA 22,3 millió dollárt költött a küldetésre, 2018-ra azonban már csak 6,9 millió dollárt kért, mondván, hogy akkor már elkészül a hardver.

Az Euclid főbb szerkezeti egységei és az azok elkészítéséért felelős fővállalkozók. A fantáziarajz a Thales Alenia Space, Italy és az Airbus Defece and Space CAD tervrajzai alapján készült. (Kép: ESA)

Október 18-án azonban Paul Hertz, a NASA asztrofizikai részlegének igazgatója bejelentette, hogy az infravörös detektorok legutóbbi ellenőrzése során műszaki problémák derültek ki, ezért az ESA számára készített detektorrendszerek egész egyszerűen „elbuktak a szállítás előtti minősítő teszten”. A technikai részletekről annyit mondott, hogy az egyik elektronikai csomag nem működött megfelelően azon a hőmérsékleten, amelyen a távcsőnek majd dolgoznia kell. A korábbi teszteken nem jelentkezett ez a probléma. Emiatt viszont az elektronikus egységet újra kell tervezni és minősíteni. A probléma a műszer többi egységét nem érinti, de a rendszer teljes integrációjával meg kell várni, amíg az új elektronika megszerzi a szükséges minősítéseket. A hiba kijavítása Hertz szerint legalább 12 hónappal késlelteti a műszer átadását az ESA-nak, arról viszont nem nyilatkozott, hogy ez mennyivel késlelteti a küldetés startját.

Másnap a NASA szóvivője annyiban egészítette ki az elhangzottakat, hogy a NASA két lehetőséget lát a hibák kijavítására és a hibás rendszer újratervezésére, de bármelyik megoldást választják is, a munka 12–18 hónapot vehet igénybe. A NASA által felkért független testület 2017 decemberében vizsgálja meg a két opciót, majd ezután döntik el, melyiket valósítják meg.