Kötelékben a geomágneses tér vizsgálatára
(Rovat: Űridőjárás - 2015.02.24 07:15.)

Március közepén indul Floridából a négy műholdból álló amerikai MMS (Magnetospheric Multiscale mission).

A három csomagban 25-féle különböző tudományos mérőműszert szállító, azonos felszereltségű négy műhold a Föld plazmakörnyezetét, mágneses terét kutatja majd. Egymásra helyezve most kerülnek be az Atlas-5 hordozórakéta orrkúpja alá, hogy aztán a terveknek megfelelően (magyar idő szerint) március 13-án startolhassanak a floridai Cape Canaveralről.

Az MMS műholdak a szerelőcsarnokban. (Kép: Walter Scriptunas II)

Az MMS „házon belül”, a NASA Goddard Űrközpontjában (GSFC) készült. A műholdak elnyúlt elliptikus pályára kerülnek a Föld körül. Ezt a rakéta Centaur végfokozata kétszeri működtetésével véglegesítik. A mostani lesz az Atlas-5 rakéta 53. indítása, közülük is a 13. a NASA megbízásából. A pályát úgy alakítják ki, hogy a műholdak a legtöbb időt töltsék a Föld nappali oldala fölött, a magnetopauzában (a földi magnetoszférát és a napszél uralta bolygóközi teret elválasztó térségben) és a Földet követő, a napszél hatására kialakuló mágneses csóvában.

A négy, egymáshoz közeli pályán dolgozó műhold precíz kötelékrepülésének irányítása lesz a GSFC eddigi legbonyolultabb feladata. A „repülő laboratórium” azért áll négy egységből, mert így három térbeli dimenzióban tudják felmérni bolygónk mágneses terét, annak turbulens jelenségeit. Különösen az erővonalak átkötődését (rekonnexióját) szeretnék tanulmányozni. Ilyenkor, a mágneses tér gyors átrendeződése során az elektromosan töltött részecskék hirtelen nagy mozgási energiára tudnak szert tenni. Az MMS-hez részben mintául szolgált az Európai Űrügynökség (ESA) amerikai közreműködéssel készült, 2000 óta működő Cluster műholdnégyesének sikere. Az új műholdak jobb térbeli és időbeli felbontású adatokat ígérnek.

A mágneses rekonnexió kutatása az egyik természetes „helyszínén”, a földi magnetoszférában segíthet jobban megérteni a jelenség működését más környezetben, például a Nap és más csillagok légkörében, a helioszféra és a csillagközi tér határvidékén, fekete lyukak és neutroncsillagok környezetében, de akár a jövő földi fúziós erőműveiben is.

A percenként hármas fordulatszámmal pörgő MMS műholdak működésének szemléltetése, magyarázata. (Videó: NASA GSFC)