A legközelebb a Naphoz
(Rovat: Űridőjárás, Amerika és az űrcsillagászat - 2024.12.26 09:15.)

Karácsonykor az amerikai Parker-űrszonda minden eddigi űreszköznél közelebb jutott központi csillagunkhoz.

A 2018 augusztusában indított Parker-űrszonda (Parker Solar Probe) december 24-én magyar idő szerint 12:53-kor érte el pályájának 22. napközeli pontját, ezúttal a legközelebbre, 6,1 millió km-re jutva a Nap felszínének tekintett fotoszférától. Összehasonlításul: Föld átlagosan kb. 150 millió km-re kering a Naptól. A NASA szerint a Parker-szonda a vártnál jobban teljesít, az ilyen kis távolságban elengedhetetlen speciális hővédő borítás pedig még jobban is védi a műszereket, mint ahogyan eredetileg tervezték. A napelemek is lassabban degradálódnak annál, mint amire számítottak.

A Parker-űrszonda a Nap közelében. A napközeli pontban a sebessége 191 ezer km/s volt. (Fantáziakép: NASA / Johns Hopkins APL / Steve Gribben)

Az űrszonda korábban összesen 7 alkalommal a Vénusz gravitációs lendítő hatását használta ki pályája napközeli pontjának egyre alacsonyabbá tételéhez. Legutóbb november 6-án végzett hintamanővert belső bolygószomszédunk mellett – ahol egyébként mindig értékes adatokat gyűjt a bolygóról is. A Parker a mostani legnagyobb napközelsége idején nem kommunikált a földi irányítókkal, de december 28-án várhatóan bejelentkezik majd, hogy életjelet adjon magáról. A most gyűjtött mérési adatainak lesugárzását január folyamán kezdi majd meg.

A Parker-szonda fontos adatokkal látja el a kutatókat a napszélről és naplégkör külső részéről, a koronáról. Figyeli a koronakitöréseket is, amelyek hatással lehetnek a földi űridőjárásra. A gyűjtött adatok különösen hasznosak most, amikor a Nap 11 éves aktivitási ciklusának maximuma környékén jár.

Az űrszonda eredetileg 7 évesre tervezett fő küldetése során további két közeli Nap-megközelítés lesz még. Mivel az űreszköz jó állapotban van, a vele dolgozó kutatók először 2026-ra keresnek átmeneti finanszírozást a folytatáshoz. Ezzel szeretnék kihúzni addig, amíg 2027-ben a NASA – a remények szerint számukra kedvező kimenetellel – felül nem vizsgálja a napfizikai küldetéseinek sorsát. Az űrszonda mindenesetre nagyon hosszú ideig maradhat jelenlegi pályáján, kevés üzemanyagra van szüksége, így sok érv szól amellett, hogy ne hagyják abba a támogatását.