Amerikai űrköltségvetési terv, megszorításokkal
(Rovat: Űrpolitika, Távoli világok kutatói , Az űrállomás és az USA - 2012.02.19 09:15.)

A Fehér Ház a hét elején nyilvánosságra hozta, mennyit és milyen felosztásban szánna a NASA programjaira 2013-ban. A nagy vesztes a Mars kutatása lehet.

A költségvetési tervezet a kormányzat és a törvényhozás közötti alkufolyamat nyitó lépése, semmiképp nem az utolsó szó az ügyben. (Bár a törvényhozók a legtöbbször még faragnak a kiadásokon, de legalábbis átcsoportosítanak a tételek között.) Az adott nehéz általános költségvetési helyzetben Charles Bolden, a NASA vezetője igyekezett védelmébe venni a tervezetet, amely összesen 17,7 milliárd dolláros támogatást irányoz elő az űrhivatalnak 2013-ra. Ez valamivel kevesebb, mint a 2012-es összeg (17,8 milliárd), de mintegy egymilliárddal elmarad attól, amire korábban, a több éves tervezés alapján lehetett számítani.

A fő nyertes a kereskedelmi alapon folyó űrhajófejlesztés lenne, ha megkapná az eddigi pénz dupláját, 830 millió dollárt. (Ugyanekkora összeget kértek idénre is, de a kongresszus végül megfelezte a keretet.) Így teremtenék meg a személyszállítást a Nemzetközi Űrállomásra (ISS) amerikai magánűrhajókkal. A korábbi aggodalmakra rácáfolva folytatódna a James Webb-űrteleszkóp építése is, aminek a költségei a korábbi évek alatt annyira elszálltak, hogy nemrég komolyan felmerült a program leállítása is. Egyedül ez a program 628 milliót vinne el 2013-ban, 106 millióval többet, mint idén. A Föld megfigyelése és a Nap kutatása kicsit többet kapna a 2012-es keretnél (1,8 milliárd illetve 647 millió dollárt). A nagyjából változatlan összeggel támogatandó tételek közt lehet említeni az ISS üzemeltetését, valamint az új nehézrakéta- és űrhajófejlesztéseket is. A takarékosság nagy áldozatai viszont a Marshoz indítandó nagy űrszondás küldetések. A Naprendszer kutatása 1,5 helyett 1,2 milliárdot kapna, s további csökkentést irányoznának elő 2017-ig.

A NASA már közölte is az európai partnerrel, hogy nem engedheti meg a részvételt a közösen tervezett ExoMars Trace Gas Orbiter (2016) és ExoMars rover (2018) programokban. Az előbbi a Mars körüli pályáról a légkör összetételét vizsgálta volna, főleg a metánra koncentrálva. A másik a bolygóra leszállva fúrásokkal vett volna talajmintát, komplex szerves molekulák után kutatva. A NASA és az ESA 2009-ben egyezett meg az együttműködésről, amibe az európai partner most az oroszokat igyekszik bevonni. Már annak idején is a takarékosság volt az amerikaiak motivációja, követve azt az elnöki iránymutatást, hogy a költséges űrprogramokban keresni kell a nemzetközi együttműködést... Az ExoMars nem csak az élet egykori és mai nyomai után kutatott volna, de olyan technológiai megoldások kipróbálására is tervezték, amelyeket később egy marsi mintahozó küldetésnél alkalmazhattak volna. A drága, ún. zászlóshajó-küldetések helyett Bolden most közepes méretű, lényegesen olcsóbb Mars-űrszondák megépítését vetítette előre, amelyek a 2018-as és 2020-as indítási ablakot használhatnák ki. Valószínűleg keringő, és nem leszálló szondákról lehetne csak szó. Szakértők szerint mindez ellentétben van az Egyesült Államok elnöke által deklarált egyik fő céllal, hogy a NASA a 2030-as évek közepére embereket küldjön a Marshoz. Ez automata űrszondás előkészítő kutatások és sikeres mintahozó szonda nélkül aligha fog menni.

Nem csak a NASA, de más kormányhivatalok és intézmények költségvetési keretszámai is elkészültek a Fehér Házban. Máshol is szerepelnek űrvonatkozású tételek. Jó hír a műholdas meteorológia és klímakutatás számára, hogy az amerikai légkör- és óceánkutató ügynökség (NOAA) bő 2 milliárd dollárral többet költhet erre a területre 2013-ban. Ami a katonai űrköltségvetés nyilvános részét illeti, ott viszont a 8 milliárdos összeg 2,2 milliárddal múlja alul az amerikai kormányzat 2012-es terveit. A vesztesek közt szerepelnek egyes régen futó, most leállítandó katonai űrprogramok, valamint a légierő új meteorológiai műholdrendszere (Defense Weather Satellite System) fejlesztésének teljes leállítása. Ehelyett tovább folytatják a már meglevő DMSP (Defense Meteorological Satellite Program) műholdjainak építését, egy 2014-es és egy 2020-as felbocsátással számolva.