Űrstratégiai műhely az USA-ban
(Rovat: Űrpolitika - 2015.08.30 08:15.)

Az Egyesült Államok űrprogramjai stratégiai tervezésében fontos szerepe van a Nemzeti Tudományos Akadémiának és a mellette működő bizottságoknak.

Az ENSZ Világűrbizottság (COPUOS) minden év júniusában Bécsben tartja nyolcnapos ülését. Mint mindig, számos résztvevő ország idén is úgynevezett technikai előadásban számolt be űrtevékenysége legújabb eredményeiről. A Bizottság idén júniusi ülésén Michael H. Moloney, a Nemzeti Kutatási Tanács űrkutatási igazgatója tartott előadást az amerikai űrprogramok hátterét adó stratégiai tervezési munkáról.

A Nemzeti Tudományos Akadémiát (National Academy of Sciences, NAS) még 1863-ban, az amerikai polgárháború közben alapította Lincoln elnök. Abban az időben sorra alakultak Európában is a tudományos akadémiák, de míg ezek elsősorban „tudós társaságok” voltak, a NAS-t ezektől eltérően azzal a céllal hozták létre, hogy a kormány vagy bármely minisztériuma részére megvizsgáljon különböző tudományos kérdéseket, és tudományos témákban jelentéseket készítsen a kormányzat számára. Ezt a funkcióját azóta is betölti az amerikai Akadémia.

1964-ben hozták létre a Nemzeti Mérnökakadémiát (National Academy of Engineering, NAE), majd idén július 1-jével az 1970-ben létrehozott Orvostudományi Intézet Nemzeti Orvostudományi Akadémiává (National Academy of Medicine, NAM) alakult át. A három akadémia operatív szerve a Nemzeti Kutatási Tanács (National Research Council, NRC). A három akadémiának együttesen mintegy 3500 tagja van. A szervezet 1100 munkatársat foglalkoztat, kétharmadukat az NRC-nél, a többit az akadémiáknál. Az NRC költségvetésének mintegy 80–85%-a kormányzati forrásokból származik, vagyis a munkákból profitáló minisztériumok és más kormányzati szervek, hivatalok (2013-ban pl. 3%-ban a NASA) adják össze a működéshez szükséges közel 300 millió dolláros költségvetést.

A három tudományos akadémia munkájának szervezeti hátterét adó Nemzeti Kutatási Tanács 294 millió dolláros költségvetésének 80–85%-a kormányzati forrásokból, 3%-ban a NASA-tól ered.

Az akadémiák és az NRC mellett folyamatosan 500–600 különféle állandó, illetve eseti bizottság működik, ezek munkájába mintegy 6000 önkéntes szakértő kapcsolódik be. A szervezet évente 200–250 jelentést készít, ezek közül 5–10 űrkutatási témájú.

Az űrkutatással összefüggő témákban az akadémián belül két testület játssza a legfontosabb szerepet, az 1958-ban létrehozott Űrtudományi Tanács (Space Studies Board, SSB) és az 1970-ben megalakított Űrrepülési és Űrmérnöki Tanács (Aeronautics and Space Engineering Board, ASEB). Az SSB-n belül jelenleg öt állandó bizottság működik, amelyek csillagászattal és asztrofizikával (CAA), asztrobiológiával és bolygótudományokkal (CAPS), az űrben végzett biológiai és fizikai kísérletekkel (CBPSS), földmegfigyeléssel és űralkalmazásokkal (CESAS), valamint nap- és űrfizikával (CSSP) foglalkoznak.

Az NRC űrkutatási témájú tanulmányai között kiemelkedő jelentőségűek az SSB által összeállított évtizedes áttekintések (decadal survey), amelyek kijelölik az USA űrprogramjának legfőbb irányait. Az elmúlt évtizedek tanulmányköteteinek címlapjára pillantva látható, hogy a kormány (és a NASA) megfogadja a tanulmányok javaslatait, hiszen az elmúlt évtizedek legfontosabb amerikai űrprogramjai (a HST-től a Chandrán és a Spitzeren keresztül a JWST-ig) éppen ezekben a tanulmányokban körvonalazódtak.

Évtizedenként jelennek meg az átfogó, stratégiai tervezést szolgáló tanulmányok. Az elmúlt évtizedekben itt körvonalazódtak a NASA legfontosabb programjai, küldetései.