A világ polgári űrköltségvetése
(Rovat: Űrpolitika - 2016.03.25 07:15.)

Mintegy hetven ország költ évente 10 millió dollárnál többet polgári űrprogramokra. Rengeteg új szereplő bukkant fel az elmúlt évtizedekben, Magyarország azonban még nem érte el ezt a küszöböt.

Az ENSZ Világűrbizottság Tudományos és Technikai Albizottsága ülésén a szokásos félnapos szimpózium témája idén „Az ipar szerepe a világűr felderítésében” volt. A nyitó előadást az Euroconsult képviselője tartotta, ebből idézünk néhány gondolatot.

Kevéssé meglepő az állami űrkiadásokról bemutatott első ábra bal oldala, miszerint a 2008-as gazdasági válság sok más terület mellett az űrköltségvetést is visszavetette. Sokkal érdekesebb a jobb oldali rész, ahol különválasztják a katonai és a polgári költségvetést: egyértelmű, hogy a visszaesést teljes egészében a katonai űrkiadások csökkenése okozta. A válság előtti években a katonai kiadások majdnem elérték a polgáriakat, mostanra viszont utóbbi mintegy kétharmadára estek vissza, és az Euroconsult prognózisa szerint ez a következő évtizedben is így marad.

A 2008-as gazdasági válság a katonai űrköltségvetést vetette vissza, a polgári terület viszont szinte töretlenül fejlődött.

A következő ábra visszatekintés a negyedszázaddal korábbi helyzetre. A három meghatározó szereplő a NASA, a még létező Szovjetunió és az ESA, amelynek azonban csak hét tagországa költött annyit űrtevékenységre, hogy felkerüljön a diagramra. Nem szerepel Kína, aminek nyilván az adathiány az oka, hiszen a Hosszú Menetelés rakéta éppen 1990-ben már a világ hordozóeszköz-piacán is megjelent. További gyenge pont, hogy a rubel és a dollár közötti hivatalos átváltási árfolyam nem feltétlenül reális arányokat tükröz.

1990-ben még erősen koncentrált volt a világ űrköltségvetése, a három nagy szereplő mellett három kisebb, illetve az ESA tagállamai közül hét került fel a diagramra.

Roppant érdekes ennek a képnek az összevetése a mai (pontosabban 2014-es) helyzettel. Az ábrát szerzői jogi okokból nem közöljük, de érdemes a lenti linken elérhető előadás 4. diáján alaposan szemügyre venni. Az USA dominanciája vitathatatlan, hiszen a világ teljes polgári űrköltségvetése 42,4 milliárd dollár, ebből az USA részesedése 19,2 milliárd, vagyis csaknem a fele. A diagram csak a 10 millió dollárnál nagyobb űrköltségvetésű országokat, szervezeteket tünteti fel, de ezek is robbanásszerűen megszaporodtak 25 év alatt. Megjelent a képen Dél-Amerika öt országgal, közülük hárman 100 millió fölötti költségvetéssel (Brazília, Argentína, Mexikó). Szintén új szereplő Afrika és az arab világ, ahonnan 11 ország került fel a diagramra, de egyelőre egyik sem éri el a 100 millió dolláros költségvetést. Ázsiában Kína Japán és India az 1 milliárdos határt is túllépi, rajtuk kívül további egy tucat ország költött 10 milliót elérő összeget polgári űrkutatásra. Oroszország 4,4 milliárd dolláros költségvetésével harmadik a világon, de a térség további hat országa (szovjet utódállamok) is felkerült a térképre.

Végül, de nem utolsósorban, lássuk Európát! A legfontosabb változás 1990-hez képest, hogy Európa Oroszországot messze megelőzve stabilan a második legfontosabb szereplő a világon (9,8 milliárd dollár). Új és jelentős szereplő az Európai Unió. Az ESA és az Eumetsat 4,9 milliárd dollárja, az EU és a nemzeti költségvetések teszik ki együttesen az európai 9,8 milliárdos büdzsét. A legnagyobb országok ESA-n belüli sorrendje korábbi cikkeinkből jól ismert (Franciaország, Németország, Olaszország, Egyesült Királyság). A négy nagy mellett további 16 ország került fel a térképre, amelyek mind az ESA tagjai. Számunkra különösen érdekes, hogy a környékünkről nemcsak Ausztria (88 millió dollár), hanem Lengyelország (54), Románia (39) és Csehország (24) is szerepel a térképen. (Remélhető és elvárható, hogy egy néhány év múlva elkészülő hasonló diagramon ne Magyarország legyen az egyetlen olyan ESA-tagállam, amelyik nem éri el az Euroconsult diagramjának 10 millió dolláros küszöbét. – B.E.)

Összességében elmondható, hogy (Európát országonként és szervezetenként is feltüntetve) a világ polgári űrköltségvetéséhez legalább 1%-kal a következők járulnak hozzá (sorrendben): USA, Európa egésze, ESA+Eumetsat, Oroszország, EU, Kína, Franciaország, Németország, Japán, India, Olaszország, Egyesült Királyság, Brazília és Dél-Korea. Más csoportosításban azt mondhatjuk, hogy USA része a teljes polgári költségvetés csaknem a fele, Európáé közel a negyede, Oroszországé alig a nyolcada, míg a fennmaradó bő egynyolcad (szűk egynegyed) részen osztozik a fennmaradó közel 40 ország, valamint a10 millió dolláros küszöb alattiak.

A következő ábrán látható, hogy az űrtudományok és a távoli világűr kutatása területén is meghatározó az USA szerepe, bár részaránya csökken, és ez a csökkenés várhatóan a következő évtizedben is folytatódik, ami elsősorban az ázsiai országok és Oroszország növekvő aktivitásának tudható be.

Az űrtudományok és a távoli világűr meghódítása területén Észak-Amerika a meghatározó szereplő, de súlya a prognózis szerint némileg csökken.

Végül az utolsó diagramról az olvasható le, hogy az emberes űrrepülésben egyértelmű az Egyesült Államok dominanciája, még Kína költségvetése is eltörpül mellette.

Az emberes űrrepülés területén egyértelmű az USA dominanciája.