Évfordulós ENSZ kiadvány
(Rovat: Űrpolitika, Navigáció és térképészet - 2016.04.16 08:15.)

Tíz éve jött létre az ENSZ égisze alatt a műholdas navigációt biztosító államok és szervezetek nemzetközi egyeztető fóruma, az ICG.

Az 1999 nyarán Bécsben tartott UNISPACE III ENSZ konferencián merült fel az ötlet, hogy a műholdas navigációs szolgáltatást biztosító országoknak, űrügynökségeknek az ENSZ égisze alatt szervezett formában kellene összehangolniuk tevékenységüket, hogy ezáltal tegyék hatékonyabbá a szolgáltatásaikat. A gondolat a UNISPACE III ajánlásai közé is bekerült, majd 38 ország és 15 nemzetközi szervezet képviselőinek néhány éves előkészítő munkája eredményeképpen, 2005 decemberében megalakult a műholdas navigációs rendszerek nemzetközi bizottsága (ICG, International Committee on Global Navigation Satellite Systems). A 10. évforduló alkalmából a Világűriroda (UN OOSA) kiadványban foglalta össze az ICG tízévi munkájának eredményeit.

Az ENSZ évfordulós kiadványának címoldala.

A kiadvány fő része részletesen ismerteti a világon jelenleg működő és kiépítés alatt álló műholdas navigációs rendszereket, a GPS-t, a GLONASSZ-t, a Galileót, valamint a kínai, az indiai és a japán rendszereket. Ezek fejlesztésének fontosabb állomásairól rendszeresen hírt adunk portálunkon, ezért cikkünkben csak néhány, az európai és a kínai rendszerekre vonatkozó ábrát mutatunk be a kötetből.

A Galileo rendszerben használt frekvenciasávok.

A Galileót illetően a kiadvány ismerteti a rendszer űr- és földi szegmensét, különös tekintettel a különböző célokra használt frekvenciasávokra. Kitér arra, hogy a Galileo rendszer kiegészíti a nemzetközi műholdas mentőrendszert (Cospas–Sarsat), a Galileo rendszer jeleit használó vevővel felszerelt bajba jutott egységek helyét 95% valószínűséggel 100 méteren belüli pontossággal, hagyományos Cospas–Sarsat vevő esetén pedig ugyanilyen valószínűséggel 5 km-nél pontosabban tudja meghatározni. Közli, hogy a Galileo rendszer teljes kiépülése (a 6 tartalék műhold pályára állításával együtt) 2020-ra várható. Ezután részletesen bemutatja az európai, a GPS-t kiegészítő, annak pontosságát növelő rendszert (EGNOS).

Az EGNOS nyílt szolgáltatása (open service) az EU teljes területéről legalább 99%-os rendelkezésre állással elérhető.

A kiadvány végül kitér a frekvenciahasználat nemzetközi összehangolására (hiszen éppen az efféle egyeztetések koordinálása az ICG legfőbb feladata) és a frekvenciák védelmének kérdésére.

A 35 műholdasra tervezett kínai Beidou rendszer jelenlegi kiépítettsége: a már pályára állított 14 műhold közül öt geostacionárius, öt nem 0°-os inklinációjú geoszinkron, négy pedig közepes magasságú Föld körüli (MEO) pályán kering.

A 2012. december 27. óta korlátozott kapacitással működő Beidou rendszer az ázsiai és csendes-óceáni térség térképen pirossal körülhatárolt területén nyújt szabadon elérhető szolgáltatást (95% valószínűséggel 10 méternél kisebb hibával).

A kiadvány második, rövidebb részében azokat a nemzetközi szervezeteket mutatják be, amelyek részt vesznek az ICG munkájában.