Ülésezett a Világűrbizottság
(Rovat: Űrpolitika, Hazai kutatóhelyek és űripar - 2016.06.21 07:15.)

Június 8. és 17. között Bécsben megtartotta idei, politikai viharoktól sem mentes, 59. ülésszakát az ENSZ Világűrbizottsága.

Mint minden évben, idén is június közepén tartotta a 90-es évek óta nyolc munkanaposra kurtított ülésszakát az ENSZ Világűrbizottsága (COPUOS, Committee on the Peaceful Uses of Outer Space). A Világűrbizottság idén hat új tagállammal bővült, Salvador, Izrael, Oman, Katar, Srí Lanka és az Egyesült Arab Emirátusok a COPUOS új tagjai (amely országok a két Albizottság ez évi ülésein már jelen lehettek). Így a Világűrbizottságnak már 83 ország a tagja, de a bővítés folyamata nem áll meg, idén adta be jelentkezését Új-Zéland, amely az ENSZ Közgyűlés várható jóváhagyása után jövő év elejétől lesz a COPUOS 84. tagállama.

A Világűrbizottság (COPUOS) és albizottságai a bécsi ENSZ Központ C épületében tartják üléseiket.

Mint minden páros évben, a Bizottság idén is megválasztotta új tisztségviselőit. A COPUOS a nyugat-európai csoport jelölése alapján a 2016–2017 évekre David Kendallt (Kanada) választotta elnökévé. A Bizottság első alelnökének a kelet-európai csoport Martina Smuclerovát (Csehország), a cseh külügyminisztérium munkatársát jelölte, ő azonban időközben az ESA-nál kapott állást. Bár a két pozíció nem összeegyeztethetetlen (amint arra már volt példa), mégis Csehország arról értesítette a Világűrirodát, hogy helyette Vladimir Galuska nagykövet, Csehország bécsi ENSZ képviselete vezetője tölti be a pozíciót. A Bizottság második alelnöke ugyanezen időszakra Omar Shareef Hamad Eisa (Szudán) lett. A bizottság tudomásul vette, hogy a Tudományos és Technikai Albizottság két elnököt választott egy-egy évre (amint arról korábbi cikkünkben beszámoltunk), továbbá tudomásul vette, hogy a Jogi Albizottság Hellmut Lagos Kollert (Chile) választotta elnökévé.

A COPUS új elnöke, David Kendall fizikus, légkörfizikus, közel 40 éves tapasztalatot szerzett az űrszektorban. A Kanadai Űrügynökség (CSA) 1989-es létrehozásától kezdve ott dolgozott különböző beosztásokban. Előbb tudományos kutató, majd az űrtudományi részleg főigazgatója, emellett 2014-es nyugdíjba vonulásáig a CSA elnökének vezető tanácsadója volt. Az ENSZ Világűrbizottság és az Albizottságok ülésein 2008 óta a kanadai küldöttség tagjaként vagy vezetőjeként vett részt.

A COPUOS 2016. évi ülésszakán a Világűrbizottság 83 tagországa közül 68-nak a képviselői vettek részt. Emellett megfigyelőként Ciprus, Dominika, Új-Zéland és Panama képviselői is jelen voltak az üléseken. Magyarországot dr. Tari Fruzsina, az NFM Magyar Űrkutatási Iroda (MŰI) igazgatója és Dán Károly nagykövet vezetésével hatfős küldöttség képviselte. Képviseltette magát továbbá egy ENSZ szakmai szervezet (ITU), valamint több kormányközi szervezet (például az ESA) és számos nem kormányzati (NGO), az űrtevékenységben érintett nemzetközi szervezet is (például a Nemzetközi Űrhajósszövetség és a Nemzetközi Asztronautikai Akadémia).

A Világűrbizottság ülésterme. (Fotó: OOSA)

Az ülésszak munkáját a különböző napirendekhez kapcsolódóan 26 technikai előadás egészítette ki – sajnos magyar előadás nem volt köztük. Az évek óta tartó gyakorlatnak megfelelően az OOSA honlapjáról az előadások vetített anyaga pdf formátumban letölthető. Néhány, érdekesebb információt tartalmazó előadást az elkövetkező hetekben részletesen is bemutatunk olvasóinknak.

A magyar felszólalást Tari Fruzsina, a magyar küldöttség vezetője mondta el. Mindenek előtt beszámolt arról, hogy hazánk a COPUOS legutóbbi ülésszaka óta eltelt időszakban az ESA tagja lett, és ezzel kapcsolatban a hazai űripar fejlesztésének jelentőségéről és az ezzel összefüggésben a MŰI által szervezett különböző rendezvényekről. Bejelentette, hogy az ESA kötelező programjain kívül Magyarország már az ESA technológiafejlesztési programjába (GSTP) is bekapcsolódott. Elmondta, hogy a Magyar Asztronautikai Társaság (MANT) most ünnepelte (jogelődje) megalakulásának 60. évfordulóját, részletesen méltatta a MANT munkájának jelentőségét, megemlítve a MANT különböző rendezvényeit az űrtábortól az űrakadémiáig. A felszólalásban szó volt a H–SPACE konferenciáról és az SGAC budapesti konferenciájáról. Szó esett az olasz–magyar űripari tárgyalásokról, amelyekről korábban a kormany.hu portál már hírt adott. Beszámolt arról is, hogy a Rosetta program lezárásaként fontos tudományos konferenciára került sor Budapesten (amiről a sajtó nem kapott tájékoztatást, így portálunkon sem tudósíthattunk róla). Bejelentette, hogy hamarosan elkészül (angolul is) hazánk űrstratégiája, továbbá elkészült – egyelőre elektronikusan, de a nyár folyamán nyomtatásban is – egy magyar űrkatalógus (amelyről a sajtó eddig ugyancsak nem kapott hivatalos tájékoztatást). A felszólalás teljes terjedelmében meghallgatható a COPUOS honlapján.

Az ülésszakon kellett az egyes régióknak megnevezni jelöltjeiket a 2018–2019-es időszak tisztségviselőire. Az ázsiai csoport Thomas Djamaludint (Indonézia) jelölte a Bizottság első alelnökének. Ugyanakkor a nyugat-európai csoport nevében Luxemburg olyan képtelen és provokatív javaslattal állt elő, amely számos, más régióba tartozó ország kemény ellenállásába ütközött (jóllehet a COPUS gyakorlata szerint a jelölés a régiók belügye). Emiatt a Bizottság jelentésének tervezetébe a szokásokkal ellentétben csak annyi került bele, hogy a Bizottság megtárgyalta a jelöléseket, az elnök pedig emlékeztette a küldötteket, hogy nem minden régió állított még jelöltet. Tekintettel arra, hogy portálunkon lehetőség szerint tartózkodunk az aktuálpolitikai kérdésekről, a vita részleteit illetően a COPUOS ülésének minden részletet tartalmazó – a nyilvánosság követelményét példamutatóan tiszteletben tartó – honlapjára utalunk. A további három régió a szokásos határidőig nem terjesztette elő javaslatát.

Az ülésszak legfontosabb eredményeként a Bizottság – a kérdéssel évek óta foglalkozó munkacsoport javaslata alapján – elfogadta az űrtevékenység hosszú távú fenntarthatóságát szabályozó alapelvek (guidelines) első csoportját. A továbbiakról a munkacsoport még folytatja az egyeztetéseket, azokat a COPUOS 2018. évi ülésszakáig szeretnék véglegesíteni. Az elfogadott irányelvek (pontosabban azok ülésszak elé terjesztett tervezete) a COPUOS honlapján az A/AC.105/L.306/Add.6 dokumentumban olvashatók.