A nemzetközi együttműködés fokozódik
(Rovat: Űrpolitika, Kína a világűrben - 2016.06.29 07:15.)

Kína folyamatosan bővíti űrkutatási együttműködését Oroszországgal és az ESA-val. Az USA-val nem, de ez az amerikaiakon múlik.

A Sencsou–10 legénysége a világűrben töltött 15 nap után (Kép: CNSA)

Egyre erősödik Kína és Oroszország együttműködése az űrtevékenységben. Ennek jeleként Igor Komarov, a Roszkoszmosz főigazgatója április 24-én részt vett a kínai nemzeti űrnapon, amelyet az első kínai műhold pályára állításának 46. évfordulóján tartottak. Kína ipari és információtechnológiai miniszterhelyettese sikeresen végrehajtott projektek tucatjairól beszélt a hajtómű-technológia, az elektronika, a Világegyetem közös kutatása, a technológiafejlesztés és az űrbeli erőforrások optimális hasznosítása területén. Oroszország szívesen eladná a folyékony rakétahajtóművek területén szerzett technológiai tapasztalatait. Cserébe Kína tapasztalatokat adhatna át a műholdakon használható sugárzásálló elektronikai eszközökre vonatkozóan. Az együttműködésnek köszönhetően Kína továbbfejleszthetné hordozórakétáit, az oroszok pedig megkerülhetnék a nyugati szankciókat.

Kína érdeklődi orosz rakétahajtóművek kínai területen történő gyártása iránt. (Kép: Space Daily)

Az Európai Űrügynökség (ESA) is továbbfejleszti (eddig is jó) kínai kapcsolatait, mert az ESA az ázsiai országot tartja az USA és Oroszország mellett legfontosabb stratégiai partnerének. Áprilisban Johann-Dietrich Wörner, az ESA főigazgatója Kínába látogatott, ahol magas rangú vezetőkkel találkozott. Wörner egyebek mellett ismertette a Hold-falura vonatkozó elképzeléseit. Az eddig még egyetlen hivatalos fórum által sem jóváhagyott ötlet szerint a különböző országok a Hold egyazon, közösen kiválasztott területére telepítenék holdbázisaikat.

Az ESA főigazgatója, Johann-Dietrich Wörner és munkatársai, Frederic Nordlund, a nemzetközi osztály vezetője és a kínaiul jól beszélő Karl Bergquist ellátogattak a Beihang Egyetemre (korábbi, a profilját jobban tükröző nevén a Pekingi Repülési és Űrrepülési Egyetemre). (Kép: Jiang Di / Beihang University)

Egyelőre az ESA és Kína űr-együttműködése inkább a realitás talaján mozog. Közösen fejlesztenek egy űridőjárást megfigyelő obszervatóriumot. Egy európai kísérlet is felkerült az áprilisban 12 napot az űrben töltött Sicsien–10 műholdra. Ezen kívül az ESA képviselői meglátogatták a kínai űrhajóskiképző központot. Több európai űrhajós máris kínaiul tanul, így készülve egy majdani közös programra. A hosszú távú cél az, hogy egy európai űrhajós Sencsou űrhajóval feljusson a készülő kínai űrállomásra, amelynek első modulját 2018 körül tervezik pályára állítani, elkészülte pedig 2022-re várható. A kínaiak szeretnék, ha több más ország űrhajósa is repülhetne az űrállomásuk fedélzetén.

Fantáziarajz Kína tervezett űrállomásáról. Talán európai űrhajósok is dolgozhatnak majd a fedélzetén… (Kép: Xinhua / Lu Zhe)

A kínai illetékesek, köztük Jang Li-vej, az első kínai űrhajós, úgy nyilatkoztak, hogy készek lennének az Egyesült Államokkal is bővíteni az együttműködést, azonban ez az amerikai oldalon nehézségekbe ütközik, mert az USA-ban törvény tiltja a Kínával való űregyüttműködés finanszírozását (ez alól csak a Külügyminisztérium, tehát a diplomáciai kapcsolatok jelentenek kivételt). A tényleges együttműködésre csak elszórt és kivételes példák vannak. Így például, amint arról portálunkon tavaly már beszámoltunk, a NanoRacks cég még tavaly szerződést írt alá arról, hogy idén felvisznek egy kínai biológiai kísérletet a Nemzetközi Űrállomásra (ISS). A kísérletben az űrbeli környezet DNS-re gyakorolt hatását fogják vizsgálni.