A világűr meghódításának új centruma
(Rovat: Űrpolitika - 2017.08.14 07:15.)

Luxemburg is szabad kezet adott az ország cégeinek a Naprendszer kisbolygóinak és más égitestjeinek lerablására.

Az ország egykamarás parlamentje július 13-án 55 igen szavazattal 2 nem ellenében elfogadta „a világűr erőforrásairól” szóló törvényt, amely augusztus 1-jén már hatályba is lépett. Étienne Schneider, a nagyhercegség gazdasági minisztere és miniszterelnök-helyettese úgy értékelte az eseményt, hogy Luxemburg lett Európában az első állam, amely létrehozta azt a jogi és szabályozási környezetet, amelyik elismeri, hogy a világűrben található erőforrások magáncégek tulajdonába kerülhetnek, amint azt a törvény első cikkelye kimondja. (A Space News által idézett mondat angolul furcsa szenvedő szerkezetet tartalmaz, amit talán úgy lehetne legpontosabban lefordítani, hogy az űrbeli nyersanyagok képesek arra, hogy magáncégek tulajdonába kerüljenek. Az angol mondatot ebben a formában tartalmazza a Luxemburg kormánya által rendelkezésre bocsátott, tehát hivatalosnak tekinthető angol fordítás. Ügyes gondolatmenet, hiszen a nyersanyagoknak még a nemzetközi jog sem tiltja, hogy bárki tulajdonába kerüljenek. – B.E.) Ezzel szerinte országa „megerősíti pozícióját, mint a világűr meghódításának és nyersanyagai hasznosításának európai centruma”.

Étienne Schneider luxemburgi miniszterelnök-helyettes szerint országa eddig is a világűr meghódításának és nyersanyagai hasznosításának európai centruma volt, most csupán megerősítették ezt a pozíciójukat. (Kép: SpaceNews / Jeff Foust)

A törvény hasonló jogokat biztosít a magáncégeknek, mint a 2015 novemberében az Egyesült Államokban elfogadott kereskedelmi űrindítási versenyképességi törvényt (CSLCA, Commercial Space Launch Competetiveness Act). Azzal az eltéréssel, hogy a cégek székhelyének nem is kell Luxemburgban lennie ahhoz, hogy a törvény hatálya kiterjedjen tevékenységükre. A törvény rendelkezik arról, miként hatalmazhatja fel Luxemburg kormánya a cégeket az erőforrások hasznosítására és más űrtevékenység folytatására, továbbá hogyan felügyeli ezen cégek tevékenységét. A törvény hatálya nem terjed ki a távközlési műholdak üzemeltetésére, mert azt az ország más, korábbi törvényei szabályozzák.

A Space News cikkírója megjegyzi, hogy az amerikai és a luxemburgi törvény egyaránt ellentmond a világűrjog alapját jelentő, 1967-ben hatályba lépett Alapelvszerződésnek (Outer Space Treaty), amelyhez már több mint száz ország csatlakozott, köztük természetesen az USA és Luxemburg is. Az Alapelvszerződés ugyanis határozottan tiltja azt, hogy cégek (pontosabban államok, beleértve a fennhatóságuk alá tartozó cégeket) tulajdont szerezzenek más égitesteken. A cikk megemlíti, hogy emiatt már több ország bírálta az amerikai CSLCA törvényt az ENSZ Világűrbizottságában (COPUOS). (E sorok írója volt az első, aki 2016 februárjában, vagyis néhány hónappal az amerikai törvény elfogadása után felvetette a problémát a COPUOS Tudományos és Technikai Albizottságában, igaz, nem hivatalos magyar felszólalás, hanem „elnöki magánvélemény” formájában. Az akkor tapasztalt érdeklődés után nem meglepő, hogy a téma később is előkerült a COPUOS ülésein, hiszen ha olyan országok veszik semmibe az Alapelvszerződést, amelyek annak részesei és a COPUOS tagjai, akkor a Bizottság nem teheti meg, hogy szó nélkül hagyja a súlyos jogsértést. Ismerve a COPUOS munkamódszerét és -tempóját, sajnos elképzelhető, hogy luxemburgi cégek hamarabb fosztják ki a Naprendszer égitestjeit, mint ahogy egy elítélő határozat megszületne. – B.E.)

A Planetary Resources (a képen balra Chris Lewicki, CEO) és Luxemburg már 2016 novemberében 25 millió euró értékű megállapodást kötött az űrbányászat támogatásáról. (Kép: Planetary Resources)

A törvény elfogadása a legújabb lépés a SpaceResources.lu kezdeményezés megvalósítása felé, amely az űrbeli nyersanyagok hasznosítása terén kulcsfontosságú szereplővé kívánja tenni Luxemburgot. Az ország 200 millió eurós kötelezettségvállalást tett a kezdeményezés támogatására, amely összegből többek közt támogatja, hogy az űrbányászatban érdekelt cégek irodát hozzanak létre Luxemburgban. Az egyik ilyen cég a seattle-i (Washington állam, USA) székhelyű Planetary Resources, amelyiknek már van is irodája Luxemburgban. Ezek után kevéssé meglepő, hogy a cég ügyvezető vezérigazgatója a luxemburgi törvényt már annak elfogadása napján közleményben üdvözölte, kiemelve, hogy az „stabilitást és kiszámíthatóságot biztosítva szilárd alapot jelent a cég jelenlegi és jövőbeli kisbolygóbányászati tevékenységéhez”. A cég CEO-ja a közleményben nemes egyszerűséggel „global leader”-nek minősítette Luxemburgot.

A Planetary Resources Arkyd–6 műholdját felszerelik a közepes infravörös tartományban működő képalkotó detektorral, ami alapvető eszköz a kisbolygókon található víz kimutatásához. (Kép: Planetary Resources)