Bizottságokkal az űrszemét ellen
(Rovat: Űrpolitika, Környezetünk védelme - 2019.05.22 07:15.)

Az űrszemét reális veszélyt jelent az űreszközökre. A befogó és takarító rendszerek még nem működnek, egyelőre nincs más megoldás, mint kitérni a szemét elől. No, meg bizottságot alakítani.

Cikkeinkben rendszeresen visszatérünk az űrszemét jelentette fenyegetésre. Az űreszközöket felbocsátó államok, szervezetek tudatában vannak, hogy mindennapi életünk egyre nagyobb mértékben támaszkodik a műholdak szolgáltatásaira, ezért mindent meg kell tennünk a világűr tisztaságának megőrzése érdekében. A felbocsátók általában tesznek is különböző intézkedéseket ennek érdekében, bár néha egyetlen eléggé el nem ítélhető lépés sok év fáradozásait teszi semmissé. A szemét és az általa az aktív űreszközökre jelentett veszély csökkentése érdekében ENSZ ajánlások éppúgy léteznek, mint a szemét befogására irányuló kísérletek. Egyelőre azonban az a helyzet, hogy a szemét darabjai sűrű felhőt alkotnak, elsősorban az alacsony Föld körüli pályán, másodsorban a geostacionárius pályán, míg másutt egyelőre elviselhető a forgalom. A helyzetet jól szemlélteti az ESA közelmúltban bemutatott animációja.

Animáció az űrszemét Föld körüli eloszlásáról. A 10 cm-nél nagyobb darabokra vonatkozó adatok forrása a US Space Surveillance Catalogue, a 10 cm-nél kisebbeké az ESA statisztikai modellje. Az animáción a piros szín a működő és nem működő műholdakat, a sárga a rakétafokozatokat, a zöld a küldetésekkel kapcsolatban pályára kerülő egyéb darabokat, kék pedig a törmeléket jelöli. Az ESA statisztikai modellje szerint 5400 darab 1 méteresnél nagyobb tárgy kering a Föld körül, 34 000 darab 10 cm-nél nagyobb (amelyek közül csak 2000 a működő műhold), míg az 1 cm-nél nagyobb darabok számát 900 000-re, az 1 mm-nél nagyobbakét pedig 130 millióra becsülik. (Forrás: ESA)

A Világgazdasági Fórum keretében működő, az űrtechnológia globális jövőjével foglalkozó tanács (Global Future Council on Space Technologies) kezdeményezésére a Fórum felkérte a Massachusetts Műszaki Egyetem (MIT) médialaboratóriumát és az ESA-t, hogy egy új, a világűr fenntarthatóságát értékelő rendszer (SSR, Space Sustainability Rating) keretében dolgozzák ki az űrszemét kezelésének globális standardjait. Az MIT részéről a médialaboratóriumon belül működő, a világűr használhatóságát kutató csoport (Space Enabled research group) foglalkozik a problémával. (Nem sok jóval kecsegtet, amikor a kérdéssel foglalkozó bizottságok és munkacsoportok majdnem olyan gyorsan szaporodnak, mint maga az űrszemét. – B.E.) Az új értékelő rendszert több más szervezet is támogatja, felsorolásuk helyett az ESA eredeti cikkére utalunk. Az SSR kezdeményezés indítását május elején a Washingtonban tartott Satellite 2019 konferencián jelentették be.

Az ESA (talán inkább gyerekeknek szánt) animációja az űrszemét mennyisége csökkentésének lehetőségéről. (Forrás: ESA / Genevieve Porter / Marianne Tricot / Ecole Estienne Paris)

Az SSR értékelő rendszer célja, hogy az űrtevékenység szereplőit a hosszú távú fenntarthatóság biztosítására ösztönözzék, a jó példákat pedig elismerjék. Tevékenységük szándékaik szerint kiterjed az űreszközök tervezőire, gyártóira, az pályára állítás szolgáltatóira, az űreszközök üzemeltetőire, sőt a kormányzati szervekre is.

Jelenleg radarokkal és más módszerekkel több mint 22 000 objektumot követnek a Föld körüli pályán, amelyek bármelyike ütközés esetén kárt tehet egy működő műholdban. 2018-ban az ESA aktív műholdjainak 27 esetben kellett az ütközés veszélyét elkerülő manővert végrehajtaniuk. Az ESA a Space 19+ tanácsülésen kíván újabb, az űrszeméttel kapcsolatos javaslatokat a tagállamok elé terjeszteni. Ide tartozik egy az ütközés veszélye esetén automatikusan kikerülő manővert végrehajtó rendszer fejlesztése és működésének demonstrálása, amire égető szükség lesz, ha a magáncégek mega-konstellációi pályára kerülnek. Emellett az ESA célja, hogy európai cégek az űrszemetet a világűrből aktívan eltávolítani képes eszközöket fejlesszenek.

A Sentinel–1A napelemtábláján egy 5 milliméteresnél kisebb űrszemétdarab 40 cm kiterjedésű sérülést okozott. (Kép: ESA)