Ázsiai mozaik – 2021. szeptember
(Rovat: Űrpolitika, Kína a világűrben , India a világűrben - 2021.10.02 07:15.)

Havi sorozatunkban az ázsiai országok űrtevékenységével kapcsolatos olyan információkat találnak, melyek önálló cikkekhez túl rövidek, ám talán mégsem érdektelenek.

India

India hamarosan új, FDI (Foreign Direct Investment, külföldi közvetlen befektetési) irányelveket és törvényeket fogad el, immár az űrszektorra! A hírt maga K. Sivan, az Indiai Űrügynökség (ISRO) elnöke – egyben az űrtevékenységért felelős miniszter – jelentette be szeptember 15-én. Azon az űrkutatási konferencián, ahol ez elhangzott, már azt is közölte, hogy pl. Hollandia komolyan érdeklődik rakétatechnikai befektetésekkel kapcsolatban. Azt is elmondta, hogy miközben a globális űrszektor az elmúlt évben 4%-kal nőtt és értéke immár elérte a 447 milliárd dollárt, addig ebből India csak 1%-kal részesedik. Ez pedig hosszú távon elfogadhatatlan.

Izrael

Szeptember 24-én az izraeli Innovációs, Tudományos és Technológiai Minisztérium vezetője (Shai-Lee Spigelman) által irányított bizottság bejelentette az Izraeli Űrügynökség új vezetőjének nevét. Az ISA-t a jövőben Uri Oron tartalékos dandártábornok (képünkön) irányítja.

Oront közel egy tucat jelentkező közül választották ki, és az Ügynökség kilencedik főigazgatója lesz. Az új hivatalnok 32 évet töltött az Izraeli Légierőben (IAF) és az Izraeli Véderőben (IDF). Vadászpilótaként kezdett, de később az IAF Hírszerzési Igazgatóságát, illetve az IDF Műveleti Részlegét is vezette. Tartalékállományba vonulásakor egy mesterséges intelligencián (AI) alapuló megoldásokat fejlesztő start-up céget hozott létre. Oron BSc fokozatát a Haifai Egyetemen szerezte, de másoddiplomát is szerzett a Nemzetbiztonsági Főiskolán.

Kína

Javított, rövid üzenetküldési műholdas szolgáltatást mutattak be szeptember közepén a kínai Csangsában (Changsha) a Beidou navigációs műholdak alkalmazásáról rendezett konferencián. Az új eljárás olyan helyeken lehet hasznos, ahol vagy nincsenek hagyományos (és persze nagyobb sebességű és méretű, komplexebb) műholdas kommunikációs terminálok (pl. sivatagi vagy hegyi expedíciók, part közeli halászat), vagy azok elpusztultak (pl. egy földrengés vagy tájfun miatt). A kétirányú rövid szöveges üzenetekkel a bajba jutottak és a segélyközpontok a Beidou (BDS) műholdak közvetítésével kommunikálhatnak. Ilyen szolgáltatás volt már korábban is, ám a mostani (második generációs) megoldás épp tízszeres sebességnövekedést biztosít, s így akár bonyolultabb üzenetek vagy egyszerűbb képek továbbítására is használható.

Mint arról beszámoltunk, a Sencsou-12 űrhajósai – 3 hónapos útjuk végén – nem a korábbi Szöcevang (Siziwang) nevű leszállási területen, hanem egy új, Tungfang (Dongfang) leszállási zóna nevű részén landoltak Belső-Mongóliának. A két terület között mintegy 900 km a távolság. Mint arról kínai szakemberek – „természetesen” már csak a sikeres landolást követően – beszámoltak, a jövőben ez utóbbi lesz az elsődleges leszállási terület. Ennek oka egyrészt az, hogy a Szöcevang terület gyorsan fejlődik, s egyre bővülő települések és mezőgazdasági művelésbe vont területek jelennek meg rajta. Lassan tehát eltűnnek a leszállásra alkalmas füves puszták. Másrészt, az új terület közelebb van a személyzetes repülési űrközpontokhoz, így a kutató-mentő szolgálatoknak nem kell tartósan kitelepülniük a leszállási terület közelébe. Ez korábban (amikor csak ritkán történt űrrepülés és az is csak rövid idejű volt) nem volt probléma. Most azonban – amikor a repülések hossza már több hónapos, és hamarosan valósággá válhat a folyamatos orbitális jelenlét is – egyre kevésbé lesz elfogadható. Ráadásul a Tungfang landolási terület egy homokos, köves sivatag. Így a közeljövőben nem fenyeget az a veszély, hogy komolyabb emberi jelenlét alakuljon itt ki.

A Sencsou-12 érkezésének egy látványos pillanata. A talajt érés előtt bekapcsolt fékezőrakéta füstje összekeveredik a felvert sivatagi homokkal, miközben a fékernyő már elkezd összeomlani. A felvételt készítő tudósító addigra már a földön, miközben egy másik kutató-mentő helikopter is érkezik.

Korea

A hírügynökségek szeptember 13-án jelentették, hogy egy három dél-koreai cégből álló konzorcium 50 millió dollárt invesztál az amerikai Relativity Space-be. Az amerikai vállalat szeretne az első olyan vállalkozás lenni, amelyik teljes rakétát (!) készít 3D-nyomtatással. A mostani invesztícióval a koreai cégek persze nem jutottak döntési helyzetbe, hisz csak a tőkeemelés mostani szakaszában 650 millió dollárnyi befektetést próbál összehozni az amerikai rakétafejlesztő. A koreai vállalatok egyébként a Hanwha Aerospace, az NH Investment and Securities és a Consus Asset Management. Talán az ő hozzájárulásuknak is köszönhető lesz, ha egyszer megszületik a Terrain-1 kétfokozatú, 900–1250 kg kapacitású rakéta, melynek első startjára legkorábban 2022 elején kerülhet sor.

A dél-koreai Védelmi Elemzések Intézete csak szeptember 16-án hozta nyilvánosságra, hogy július 29-én sikeres égési tesztet hajtottak végre egy új, szilárd hajtóanyagú rakétahajtóművel. A sikeresnek minősített próba kövezheti ki az utat egy új, gyorsan bevethető, kisműholdak indítására tervezett rakéta 2024-es első startjához. (Mint arról már többször beszámoltunk, az országban fejlesztés alatt áll egy nagyobb teljesítményű, folyékony hajtóanyagú rakéta is, Nuri néven.)