Megvan a Nyomkereső is!
(Rovat: Űrszondák a Marsnál, A hét képe - 2007.01.18 07:51.)

Rengeteg embert fordított az űrkutatás felé a két évtizeddel a Vikingek után indított újabb űrszonda, amely leszállt a Marson. A Mars Pathfinder (Mars Nyomkereső) többhónapos működésével jelentősen túltett tervezett élettartamán. A Mars Reconnaissance Orbiter megtalálta az elveszett Nyomkeresőt.

Az 1996. december 4-én indított amerikai Mars Pathfinder 1997. július 4-én ereszkedett le a felszínre. Akkoriban mindenkit meghökkentett az új technika, mellyel mindezt megtette, hiszen a tetraéder alakú leszállóegységet óriási lufballonok védték a becsapódástól, s csak miután befejezte pattogását, akkor nyílhattak ki napelemszárnyai, s kezdhette meg működését. Egyik oldallapján ott várta munkájának kezdetét a tízkilós Sojourner (Jövevény) rover is. (Megjegyzem, a Jövevény egy téves fordítás eredménye, a rover a Sojourner nevet Sojourner Truth amerikai polgárjogi harcosról kapta.)

Tíz évvel az eseményt követően is tisztán emlékszik e sorok írója a leszállás pillanataira. Éjszaka volt már, a CNN néhány órán keresztül igen zavarosan jött a tv-n. Miles O'Brien és az azóta már sajnos eltávozott, de ismertsége és kitűnő magyarázatai miatt a Kapcsolat című filmben is tudósítót játszó John Holliman aznap szinte folyamatosan élőben jelentkezett a CNN különkiadásaként futó "Journey to the Red Planet" című műsorban. Meg kell mondjam, sokakkal egyetemben ez volt az első, élőben közvetített űrszondás leszállás, amit láttam - persze nem is volt előtte példa hasonlóra a Földön kívül az Apollo-űrhajók óta.

Jöttek az első képek, először egy-kettő, fekete-fehér. Aztán a színesek is, majd a panoráma- és a sztereoképek, az első hőmérsékleti görbék. Persze addig napok teltek el. Az örömujjongásra a NASA irányítói között, szintén tisztán emlékszem. Örömük talán az Apollo-űrhajók visszatérésekor tapasztalhatóhoz hasonlítható. Megvolt, sikerült. Ilyet még senki nem csinált előttük, mégis megtették. Nem volt pénz fékezőrakétára, hát anélkül szálltak le.

Másnapra kiderült, hogy a rover a tervezett útvonalon (a "jobb oldali" rámpán) nem tud lejönni, mert az egyik légzsák nem durrant ki teljesen, s akadályozza a rámpa legördülését. Még próbálkoztak egy ideig, majd lehozták a másikon. A Jövevény nagyszerű volt. Persze rengeteg reklámfilmben szerepelt (a marslakókat nem sikerült megtalálnia, mert azok mindig a kamerája elé tették frissen nyomtatott poszterüket a képzeletbeli Twin Peaks helyekről, hogy a város ne tűnjön fel. Meg persze Maci Laciról, a hatalmas kőről - a Jövevény gondolt egyet és fel akart rá mászni. A programozása szerint a néhány centinél magasabb köveket ki kellett volna kerülnie, a nálánál "két fejjel" magasabb Maci Lacin (Yogi) persze át akart gördülni - vészleállás, újratöltés, majd ismét és ismét - s folytatódhatott a munka.

A Mars Pathfinder leszállás után két űreszköz együttes neve lett. Az egyik a rover, a kis Jövevény (Sojourner) volt. A másik a bázishelyül szolgáló Carl Sagan Memorial Station (Sagan a szonda leszállását már nem érhette meg). A rovert egy hétre, az állomást egy hónaposra tervezték. Ennek ellenére szeptember 27-ig folyamatosan jöttek a mérési eredmények, majd a kapcsolat megszakadt. A rover pedig valószínűleg túlélte az állomást. Egy ideig próbálkozhatott az állomáson, mint relén keresztüli kapcsolatfelvételre a Földdel, de hamarosan végleg elhallgathatott.

S most, tíz évvel később ismét intenzíven felszínre törnek ezek az emlékek. A Mars-kutatás ma már teljesen más cipőben jár, ma már Aurora-programról és Orion űrhajóról beszélünk, elképzelhetetlennek tűnő felbontással készítenek képeket űrszonda-monstrumok a bolygó körüli pályáról. E sorok írásakor öt működő űrszonda dolgozik folyamatosan azon, hogy úújabb és újabb eredményekkel szolgáljon a Vörös Bolygóról. Ezek a szondák már tudósok, robot kutatók. A Pathfinder valami más volt.

Tíz év telt el azóta, s a Mars Pathfnder egy utódja, a Mars Reconnaissance Orbiter lefotózta a már működésképtelen űrszondát. A Pathfindernek a Mars volt a fontos, ma már maga a Pathfinder is különlegesség. A képeken pedig ismét kivehető a változatlanul ott álló Maci Laci, Kagyló Vili és a többiek, no meg persze a Carl Sagan Emlékállomás és a kis autó, Jövevény is talán kivehető.

A képek alapján igazán most már csak azt várom, amikor 2008-ban a Lunar Reconnaissance Orbiter elkészíti első képeit az Apollo-11-ről...