Leszállóhelyek a Marson
(Rovat: Űrszondák a Marsnál - 2008.11.25 06:00.)

Szűkítették a NASA következő marsjárója, a Mars Science Laboratory számára szóba jöhető leszállóhelyek listáját.

Amerikában a közelmúltban határoztak a Mars Science Laboratory (MSL) építésének felgyorsításáról, hogy a szomszéd bolygó felszínére induló űrszonda tartani tudja a tervezett 2009. őszi startdátumot. A napokban bejelentették, hogy négyre szűkült az ígéretes leszállóhelyek listája. Ezek közül választják ki később (jövő nyáron) azt tudományos szempontból legkedvezőbbnek tűnő a területet, ahol az MSL majd talajt érhet. A kiválasztási folyamat során a Mars kutatásában jártas csoportok javaslatait gyűjtötték össze. Tudományos és mérnöki (a szonda műszaki lehetőségeit figyelembe vevő) elemzés után az eredetileg 30-nál is több helyszínt tartalmazó listán négy lehetséges leszállóhely maradt. Ezek betűrendben felsorolva az alábbiak:

• Eberswalde – egy egykori feltételezett tóba ömlő folyó deltája
• Gale – egymásra rakódott rétegekből álló hegy, ahol agyagásványok és szulfátok fordulnak elő
• Holden – kráter legyezőszerűen lerakódott folyami üledékkel, lehetséges kiszáradt tómederrel
• Mawrth – a felszínen kibukkanó, legalább két különböző típusú agyag

Az egyik potenciális leszállóhely, a Gale-kráter egy részlete. A helyszín már a Spirit vagy az Opportunity 2004-es leszállóhelyének is felmerült, de annak idején gyakorlati szempontból túl kockázatosnak ítéltetett. (Kép: NASA / JPL / University of Arizona)

A javasolt helyszínek közül egy a marsi egyenlítő közelében fekszik (Gale), egy északabbra (Mawrth), kettő pedig délebbre (Eberswalde és Holden). Közös jellemzőjük, hogy megfelelő kutatási tereppel szolgálhatnak a Mars korábbi környezeti tulajdonságainak felderítésére. Az MSL egyik feladata megállapítani, hogy lehettek-e valaha olyan körülmények a vörös bolygón, amelyek kedveztek az élet valamilyen formájának a fennmaradásához. A lehetséges célterületek kiválasztásához elsősorban a Mars Reconnaissance Orbiter, valamint régebbi űrszondák felvételsorozatait használták.

A szonda a tervek szerint elődeinél pontosabban meg tudja majd közelíteni a céljául kijelölt helyet. Működéséhez nem kell a napelemek által termelt energiára hagyatkoznia, ezért manőverező képessége sokkal jobb lesz. A remények szerint az MSL egy teljes marsi éven (23 földi hónapon) át működőképes maradhat.