Az ExoMars műszereinek kiválasztása
(Rovat: Űrszondák a Marsnál, A Nap és bolygótestvéreink , ExoMars - 2010.01.22 08:30.)

Az ESA és a NASA a világ minden tájáról hív kutatókat, hogy a közösen létrehozandó Mars-küldetésükhöz, az ExoMars szonda keringőegységéhez javasoljanak fedélzeti műszereket.

A keringőegység elnevezése (Trace Gas Orbiter, TGO) arra utal, hogy a Mars légkörében nyomokban megtalálható gázok mérése lesz a fő feladata. A 2016-ban felbocsátandó űreszköz segítségével arra fókuszálnak, hogy a Mars atmoszférájának legritkábban előforduló összetevői, többek között a metán előfordulásait vizsgálják. A metán akár a marsi élet létezésére is utalhat. Napjaink egyik kiemelkedő jelentőségű kérdése az, hogy vajon létezett-e valaha, vagy akár létezik-e ma is aktív élettevékenység a Marson. Az ExoMars program küldetései arra hivatottak, hogy ezt a fontos célt – az élettevékenységek bizonyítékainak megszerzését – teljesítsék.

Az első űreszköz a TGO, amelyet a tervek szerint az ESA fog megépíteni és a NASA juttatja el a Vörös Bolygóhoz. Mindkét űrügynökség közreadott egy kiírást (Announcement of Opportunity), amely a lehetőségek dokumentálásával invitálja a tudósokat, hogy tegyenek javaslatot: milyen műszereket telepíthetnének az adott küldetésben szereplő űreszközre. Amint az összes javaslat beérkezik, azokat zsűrizésre bocsátják, és a győztes csapatot fogják megbízni az aktuális berendezés kiépítésével.

Kutatók egy csoportja (Joint Instrument Definition Team) kialakította az űreszköz egy modelljét, amely már létező technológiákon alapul. A tudósok közössége számára most az a feladat, hogy ezt a terv-vázlatot a valóságban is megépítsék. „Nyitottak vagyunk minden olyan új eszközjavaslatra, amely segít minket tudományos feladataink elvégzésében” – nyilatkozta Jorge Vago, az ESA ExoMars projekt vezető kutatója.

A küldetés számára elsődleges feladat a Mars atmoszférájában nyomokban előforduló gázok feltérképezése. Ezen gázok közül az egyik, a metán, speciális mivoltával hívja fel a figyelmünket. A Marson 2003-ban fedezték fel, és azóta egy lehetséges „biomarker”-ként tartjuk számon. Egy olyan gázként, amelynek létezése akár biológiai aktivitás eredménye is lehet. Annak megértése, hogy vajon a metán életfolyamatokból származik-e, vagy geológiai ill. vulkanikus folyamatok következményeként található-e meg az atmoszférában, elsődleges feladat.

A marsi metán előfordulási térképe, amikor a bolygó északi féltekéjén nyár van. (Kép: NASA)

Rejtélyes az is, hogy a marsi metánt csak három koncentrált területen találták meg, és sokkal hamarabb tűnt el az atmoszférából, mint ahogy azt a tudósok először előre jelezték. Ez arra enged következtetni, hogy a Marson létezik egy olyan ismeretlen „romboló” mechanizmus, ami sokkal erőteljesebben hat a légköri metánra, mint a Földön. Ez egyben azt is jelezheti, hogy létezik egy gyorsabb gázképződési folyamat, ami sokkal több metánt juttat a légkörbe, mint ahogy azt először gondoltuk.