Elindult a Mars Science Laboratory
(Rovat: Űrszondák a Marsnál, Curiosity - 2011.11.26 16:10.)

A 2,5 milliárd dolláros amerikai Mars-program keretében a Curiosity, minden idők legtöbbet „tudó” marsjárója indult a vörös bolygó felé. Ha minden jól megy, nyolc és fél hónap múlva száll le a Gale-kráter belsejében.

A startra a floridai Cape Canaveralről került sor ma, november 26-án, magyar idő szerint 16:02-kor. Az űrszondának egy Atlas-5 hordozórakéta segített a Földtől való elszakadásban.

A Curiosity (jelentése: kíváncsiság) a legösszetettebb műszerezettségű rover (mozgó automata űrjármű), amelyet valaha más égitestre küldött az emberiség. Fő tudományos célja egy mondatban: szerves anyagok, az esetleges egykori „lakhatóság” nyomainak keresése a Mars felszínén. A tervek szerint a Curiosity – amelynek névadására 2009-ben diákpályázatot írtak ki – 2012 augusztusában ér el külső bolygószomszédunkhoz. A program legkockázatosabb szakasza a sima leszállás lesz a bolygó felszínén. Most fog bemutatkozni egy olyan új módszer, amelyben egy rakétameghajtású „légi daru” engedi le a kábeleken rögzített, hatkerekű marsjárművet a felszínre. A rover közel 1 tonnás tömege túl nagy a légpárnás leszálláshoz (azt a módszert alkalmazták korábban a NASA Pathfinder, Spirit és Opportunity marsjárműveinél). A dolog kockázata abban áll, hogy földi körülmények közt lehetetlen volt tesztelni a teljes folyamat minden egyes fázisát. Így a fejlesztő mérnökök az egyes részegységek tesztjeire és rengeteg számítógépes szimuláció eredményeire hagyatkozhattak csak. (Maguk közt állítólag csak a „rettegés hat perce” néven emlegetik a majdani marsi leszállást.)

Így zajlik majd az utazás, a különleges leszállás, utána pedig a robotgeológus és önjáró automata kutatólaboratórium terepi munkája a Marson. (Animáció: NASA / JPL)

A kijelölt leszállóhely a 154 km átmérőjű Gale-kráter, amelynek közepén egy 5 km-es hegy magasodik. Oldalában feltárulnak a Mars történetének különböző korszakaiból származó rétegek, amelyekben a mikrobiális élet feltételeinek meglétét vagy nyomát lehet kutatni. A hegyoldalon lassan felkapaszkodva, a mozgó laboratórium lényegében lapról lapra – rétegről rétegre – olvashatja majd ki a Mars környezeti viszonyainak történetét. Az elektromos energiát és a fűtést radioizotópos termoelektromos generátor biztosítja a Curiosity számára, így – marsjáró-elődeivel ellentétben – nem lesz kénytelen napelemtáblákra hagyatkozni. Ez sokkal nagyobb élettartamot, jobb üzembiztonságot, éjszakai és téli működési lehetőséget is jelent számára. Az elsődleges program egy marsi éven (majdnem két földi éven) át tart majd, de ha a műszerek állapota megengedi, természetesen meghosszabbítható.

A Curiosity mérete egy kisebb autóéval összemérhető. Tömege 900 kg. Felszereltségéhez tartozik összesen 17 kamera, egy jó 2 méter hosszú robotkar, és tíz különféle fejlett tudományos mérőberendezés. A műszercsomag tömege kb. 57 kg. (Összehasonlításul érdemes megemlíteni, hogy a NASA nagy sikerű Spirit és Opportunity marsjáróinak miniatürizált tudományos műszerei ennek alig hatodrészét tették ki.)

A program legnagyobb ígérete, hogy esetleg megállapíthatja: a Mars történetének valamely időszakában megfelelőek lehettek a környezeti körülmények az élet fenntartására. Ez azt jelenti, hogy az általunk ismert élethez szükséges három alapvető feltétel – víz, energia, széntartalmú szerves anyagok – egyszerre rendelkezésre álltak. A Mars eddigi űrszondás távérzékelési és helyszíni kutatásai alapján az első két feltétel valamikori megléte mára már bizonyítottnak tekinthető. A Mars egykor (nagyjából 3,5-4 milliárd éve) valóban egy melegebb, és a felszínen folyékony halmazállapotú vízzel rendelkező bolygó volt.

A Marshoz és főleg a Marsra eljutni űreszközökkel sosem volt könnyű. Az Egyesült Államok eddig 18 alkalommal próbálkozott, ebből 5 maradt sikertelen. A kb. hasonló számú szovjet (és orosz) próbálkozást tekintve lehangolóbb a sikerarány: mindössze két űrszonda nem vallott teljes kudarcot. (Legutóbb, november elején a Fobosz-Grunt indult volna a Mars felé, de alacsony Föld körüli pályán ragadt.) Az Európai Űrügynökség Mars Express szondája kitűnő munkát végez a bolygó körül, de az annak idején általa szállított és lebocsátott brit leszállóegység, a Beagle nyom nélkül elveszett. A japánok Nozomi szondája sok probléma és kalandos út után végül elvétette a bolygót. A kínaiak alig három hete indult első Mars-szondája, a Jinghuo-1 pedig a kudarcot vallott orosz Fobosz-Grunt „hátán” kellett volna eljusson odáig. A Mars felszínére ezidáig csak amerikai űreszközök szálltak le.

A Mars Science Laboratory (MSL) űrszonda mostani indítása sem volt kellemetlen előzmények nélküli. Már 2009-ben útra kellett volna keljen, de nem készült el időben, és építési költségei is megugrottak. A két éves késlekedés plusz félmilliárd dollárt emésztett fel. Mindezen azonban már túl vagyunk, most a legfontosabb, hogy a program sikerrel járjon és beváltsa a hozzá fűzött nagy reményeket!

A Mars Science Laboratory / Curiosity programjával kapcsolatos régebbi cikkeink – időben visszafelé haladó sorrendben – az oldal aljáról elérhetők.