Mozgó kövek a Marson
(Rovat: Űrszondák a Marsnál, A hét képe - 2013.06.21 07:15.)

Avagy golyóznak-e az istenek a szomszéd bolygón?

A NASA Mars Reconnaissance Orbiter (MRO) űrszondájának nagyfelbontású kamerájának (HiRISE) felvételeiből készített hamis színezésű képen egy szikla mögött olyan csík látszik, ami arra utal, hogy a kődarab valamilyen folyamat következtében gurult le a jelenlegi helyzetébe. Mindez (ismét) bizonyítékot szolgáltat arra nézve, hogy a Mars felszíne nem teljesen mozdulatlan. A nyomok geológiai értelemben „frissnek” látszanak, persze ez a megjelölés emberi mértékkel mérve csalóka, hisz meglehetősen hosszú kort is takarhat. Külső bolygószomszédunk kérge ugyanis évmilliós időskálán is állandónak tekinthető, a földihez hasonló lemeztektonika nem formálja.

A kép a Nili Fossae régió egy részéről készült. A csík szélessége néhány méteres. Közelebbről megnézve megfigyelhető, hogy a nyomvonal nem egyenletes, ami a leguruló szikladarab aszimmetrikus alakjára utal. Az alsó, a kép jobb oldalát kinagyítva mutató részleten kisebb kövek gurulásnyomai is felismerhetők. (Kép: NASA / JPL-Caltech / University of Arizona)

Több elképzelés is létezik arra, hogy az ilyen és ehhez hasonló szikladarabok hogyan húztak csíkot maguk mögött a finom marsi porban. Meglehet, hogy a lejtő tetejéről, valamiféle marsrengés hatására elmozdulva gurultak le. A mozgást okozhatta például egy kis égitest közeli becsapódása. Esetleg a kövek közül és alatt levő talaj szél általi eróziója következtében vesztették el az egyensúlyukat.

A Mars körüli pályáról végzett űrszondás vizsgálatok azt mutatják, hogy a képen ábrázolt régió gazdag agyagásványokban. Ez arra enged következtetni, hogy a régmúltban vízben gazdag lehetett a vidék. Korábban a Nili Fossae-t az egyik olyan területként azonosították, ahol magasabb a légköri metán koncentrációja a Marson. (A vidék sokáig versenyben volt, mint a NASA Curiosity marsjárója számára kijelölendő leszállóhely, de végül a Gale-kráter „győzött”.)