Elindult a MAVEN
(Rovat: Űrszondák a Marsnál, Távoli világok kutatói - 2013.11.18 19:29.)

Sikeresen startolt Floridából a NASA legújabb, a bolygó légkörének kutatására szánt Mars-szondája.

A MAVEN (Mars Atmosphere and Volatile EvolutioN) űrszonda egy Atlas-5 hordozórakétával emelkedett a magasba Cape Canaveral 41-es számú indítóállásáról. A startra egy kétórás indítási ablak állt rendelkezésre, november 18-án, magyar idő szerint 19:28 és 21:28 között. Az előző napokban a várható időjárás adott okot némi aggodalomra, de végül a körülmények megfelelőnek bizonyultak. A MAVEN pontos startidőpontja 19:28 volt.

Az űrszonda a start után 52 perccel válik el a Centaur gyorsítófokozattól, amely előzőleg két alkalommal lép működésbe. Először átmeneti pályára állítja az űreszközt a Föld körül, majd a megfelelő pálya menti pozícióba érve, mintegy 28 perc várakozás után megadja a kellő impulzust a Föld nehézségi erőterének elhagyásához. A MAVEN önállósodása után 15 perccel nyílnak ki a napelemtáblák.

A mai volt az Atlas-5 rakétatípus 41. startja. A 2002-es bemutatkozás óta az előző 40 hasznos teherből 15 katonai műhold volt, 9 kereskedelmi távközlési műhold, 9 tudományos célú űreszköz a NASA megbízásából, és 7 kémműhold az amerikai kormányzat megrendelésére. (Kép: United Launch Alliance)

A NASA 671 millió dolláros programjának fő tudományos célja a Mars légkörének kutatása. Azt szeretnék kideríteni a segítségével, hogy a Mars miképpen veszítette el valamikori vízkészletének és légkörének jelentős részét, hogyan változott a klímája a története során. A 2,46 tonna starttömegű űreszköz jövő szeptemberben (pontosan 22-én) érkezik a vörös bolygóhoz, amely körül pályára áll. Elnyúlt elliptikus pályájának magassága 150 km és 6200 km között változik majd. Hivatalos működési élettartama egy földi év lesz, bár nyilván reménykednek benne, hogy ennél tovább is üzemképes marad. Az űreszköz másik szerepe, hogy rádiós adatátjátszó állomásként segítse a Mars felszínén dolgozó Curiosity és Opportunity marsjárművek munkáját. Az elnyúlt pálya miatt azonban ez kevésbé lesz hatékony.

A MAVEN a Marsnál. (Fantáziakép: NASA / GSFC)

A MAVEN gyártója a Lockheed Martin, a tervei a nagy sikerrel jelenleg is működő Mars Odyssey és Mars Reconnaissance Orbiter tapasztalatain alapulnak. Az űrszonda teste közel kocka alakú, mintegy 2 m-es élhosszúságú. Napelemszárnyainak fesztávolsága 37,5 m. A magnetométerek a napelemtáblák két végén találhatók.

Az űrszonda fedélzeti műszerei alkalmasak arra, hogy több szempontból vizsgálják a Mars felsőlégkörét, annak jellegzetes összetevőit, valamint az ionoszférát, a bolygó elektromágneses környezetét, a napszéllel (vagyis a Napból érkező töltöttrészecske-áramlással) való kölcsönhatást. Érdekes és a majdani publicitás szempontjából merész – de takarékossági okokból kézenfekvő – döntés, hogy a szonda nem visz magával kamerát, amellyel képeket készíthetne a Marsról.