Érdekességek a MAVEN-ről (2. rész)
(Rovat: Űrszondák a Marsnál, Távoli világok kutatói , India a világűrben - 2013.11.29 07:15.)

Miért került tizedannyiba az indiai, mint az amerikai Mars-szonda? Hány haiku utazik a MAVEN-en? Mi köze van az új szondának a Curiosity-hoz?

A 2013-as év végi energiatakarékos indítási lehetőséget a Marsra ezúttal két különböző űreszközzel is igyekeznek kihasználni a Földről. Az amerikai MAVEN előtt, november 5-én startolt az indiai Mars Orbiter Mission (MOM). Először elnyúlt, egyre magasabb Föld körüli pályákon kering, ahonnan hamarosan megkapja hajtóműveitől az utolsó lökést, hogy a Mars felé vegye útját. Ha minden jól megy, ugyancsak 2014 szeptemberében, pár nappal a MAVEN után fékez le a Mars mellett és áll ott pályára. A MAVEN és a MOM abban is hasonlítanak, hogy fő feladatuk a bolygó légkörének vizsgálata.

Készülőben az indiai Mars Orbiter Mission – alig tizedannyiból hozták ki, mint a MAVEN-t. (Kép: ISRO)

Ha már ennyi a hasonlóság, adódik a kérdés: miért van az, hogy amíg a NASA 671 millió dollárt költött a MAVEN-re, addig az Indiai Űrügynökség (ISRO) csak 73 millió dollárnak megfelelő rúpiát a saját szondájára? A magyarázat többrétű. A legfontosabb különbségek egyike az alkatrészek és a munkaerő költségében keresendő. Ezek Indiában sokkal olcsóbbak, mint az Egyesült Államokban. A másik lényeges eltérés, hogy a MAVEN nem csak mintegy kétszer akkora űrszonda, de műszerezettsége és tudományos feladatai is sokkal összetettebbek. Egyszerűen szólva, az amerikaiak már rutinos résztvevői a Mars-kutatásnak, míg az indiaik most vágnak csak bele. Az ő céljuk sokkal inkább technológiai – sikerrel eljuttatni egy űreszközt a Marshoz és üzemeltetni azt –, a tudományos eredményekre inkább ráadásként számítanak. Jelzi ezt az is, hogy a végén a legtöbbet a fedélzeti mérőműszereken spóroltak. Az összetettebb műszerezettség sokkal több mérnöki munkaórát, így magasabb költséget is feltételez. Becslések szerint ráadásul az amerikai mérnökök fizetése 5-10-szer haladja meg indiai kollégáikét...

A NASA nagy hangsúlyt fektetett a MAVEN népszerűsítésére is. El szerették volna érni, hogy a nagyközönség magáénak tekintse és lelkesedjen a programért. Ezért több különböző kampányt is indítottak. Egyrészt neveket és rövid üzeneteket lehetett beküldeni, amelyek aztán egy DVD lemezre írva felkerültek a Marshoz induló űrszonda fedélzetére. Ugyancsak utazik már a vörös bolygó felé az rengeteg rövid, három soros, 5, 7 és 5 szótagból álló, a japán eredetű haiku versformát követő mű, amelyek az internetes versenyben legalább két szavazatot kaptak (összesen 1100 vers). A versenybe több mint 12 és félezer haikut neveztek be. Érdekesség, hogy a közönségszavazás után előkelő helyen, az első ötben végzett egy magyar szerző, Redenczki Fanni – természetesen angolul megírt – haikuja: Mars, your secret is / unknown for humanity / we want to know you. Szintén a Mars felé tart digitális formában 377 diákrajz. Az internetes szavazás itt több mint 82 ezer embert mozgatott meg.

Ott a DVD helye az űrszondán a képekkel, a versekkel és a nevekkel. (Kép: Lockheed Martin / LASP)

A MAVEN a tudományos feladata – a Mars légkörének vizsgálata – mellett képes lesz arra, hogy közvetítsen a bolygó felszínén tartózkodó Curiosity (valamint a másik, sokkal öregebb rover, az Opportunity) és a földi irányítók között. A nagy sávszélességű adatátjátszás jelenleg a Mars körül keringő két másik szonda, a Mars Reconnaissance Orbiter és az ugyancsak veteránnak számító Mars Odyssey segítségével folíik. Már a MAVEN elnyúlt elliptikus pályája nem olyan kedvező az adatátjátszáshoz, mint ha körpályán keringene, megnyugtató lesz, ha odaér a Marshoz, hiszen így biztosítva lehet a Curiosity nagysebességű adatátvitele akkor is, ha a régebbi szondák elromlanának. (A rover végső esetben tud közvetlenül is kommunikálni a Földdel, de a kis antennáján keresztül csak lassú adatátvitel érhető el, ami jelentősen csökkentené a marsi laboratórium hasznát.) De a MAVEN a kutatásban is egy „csapatot” alkot a Curiosity-vel. A légkörre vonatkozó méréseik jól kiegészítik majd egymást. Egyikük, a Curiosity a felszínen, vagyis a légkör legalján, a MAVEN pedig a felsőlégkörben mér. A Curiosity egyik korábbi eredménye szerint a szén és az oxigén magasabb tömegszámú izotópjai nagyobb arányban vannak jelen a mai bolygólégkörben, mint azt a Naprendszer ősanyagának összetétele alapján várhatnánk. A valamikori légkör jelentős része tehát elveszett. Hogy ez a folyamat napjainkban hogy zajlik, annak kiderítése a MAVEN feladata lesz.

(Ha már ennyit beszéltünk az elején a pénzről, akkor a sorozat következő, befejező részében körüljárjuk, hogyan takarékoskodtak az amerikaiak a MAVEN-re szánt forrásokkal, és mi lesz ennek a jutalma.)